Amerika jobboldala forrong a dühtől és a csalódottságtól Nicolás Maduro venezuelai választási győzelme miatt. Az ottani ellenzék egy része és támogatói most mindent megtesznek, hogy megakadályozzák, hogy januárban hivatalba lépjen. Az argentin államfő, Javier Milei volt az első, aki katonai puccsra szólított fel a számlálás során. Az USA, amely 1999 óta hiába próbálja megsemmisíteni a Hugo Chávez által kezdeményezett bolivári forradalom projektjét, még nem ismerte el a vereséget. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kezdetben „komoly aggodalmát” fejezte ki.
Háttér: Guaidó 2.0
A venezuelai Nemzeti Választási Tanács (CNE) helyi idő szerint hétfőn hivatalosan is újraválasztotta Nicolás Madurót elnökké a 2025 és 2031 közötti időszakra. Ezt azonban az ellenzék egy része, az USA és számos más ország nem akarja elfogadni.
„Megpróbálnak egy újabb fasiszta és ellenforradalmi jellegű államcsínyt erőltetni Venezuelában, egyfajta Guaidó 2.0-t” – mondta Maduro, emlékeztetve az öt évvel ezelőtti hasonló eseményekre. 2019. január 15-én a jobboldali ellenzék által uralt nemzetgyűlés „illegitimnek” nyilvánította Maduro újraválasztását, a jövőbeli kormányhatározatokat pedig „semmisnek”. Nyolc nappal később az addig jórészt ismeretlen Juan Guaidó parlamenti képviselő a Voluntad Popular nevű jobboldali pártból, amelyet a későbbi igazságszolgáltatás elől menekülő Leopoldo López és Lester Toledo alapított, „ideiglenes elnökké” nevezte ki magát. Az USA-nak és szövetségeseinek, köztük Németországnak nem okozott gondot, hogy a fiatal, semmilyen választással nem legitimált politikust Venezuela „legitim elnökének” ismerjék el. A terv azonban csúfos kudarcot vallott, és az USA végül úgy dobta el a sikertelen Guaidót, mint a forró krumplit. Az EU 2021 januárjában úgy döntött, hogy a továbbiakban nem ismeri el Guaidót elnökként.
Addig azonban Washington pártfogoltja és támogatói számos erőszakos akciót, inváziós és puccskísérletet provokáltak ki. Ma „ugyanazok az amerikai birodalom által vezetett csoportok, amelyek az alkotmány megkerülésével megpróbáltak egy hamis elnököt ráerőltetni a venezuelai népre, ugyanezt a műveletet próbálják meg” – figyelmeztetett Maduro. Ez „ugyanaz a film, ugyanazokkal a főszereplőkkel”, akik agressziót akarnak szítani és ártani Venezuelának – mondta. „Az egyik oldalon a nép áll, amely békét, demokráciát, jólétet és haladást akar, a másik oldalon pedig a gyűlöletet szító elit, amelynek ellenforradalmi projektje az amerikai birodalomhoz kötődik”.
Az országban jelenleg aggodalmak terjednek a tíz évvel ezelőtt „Guarimbák” néven ismertté vált erőszakos tüntetések újjáéledésével kapcsolatban – jelenti Julieta Daza, a jW riportere Caracasból. „»Cacerolazók« zajlottak a nap folyamán számos negyedben. Sok üzlet zárva maradt. A város egyes részein Machado és González támogatói tüntetnek, a jelek szerint még barikádokat is építettek és tüzeket gyújtottak. Erről számos videó kering a közösségi oldalakon, de nem világos, hogy mi igaz és mi nem. Machado azt állítja, hogy nála vannak a szavazóhelyiségek aktái, és azokból kiderül, hogy González a győztes” – írja Daza a helyi idő szerint hétfőn szerzett benyomásait
Nem sokkal később a Nuevo Herald című miami székhelyű napilap „Az USA erőszakos cselekményektől tart Maduro venezuelai választási győzelme után” főcímmel jelent meg. Maduro aztán hétfőn „fasiszta és ellenforradalmi államcsínyre” figyelmeztetett, amelynek célja egy olyan párhuzamos kormány felállítása, mint amilyet egykor Juan Guaidó korábbi helyettese vezetett.
Ennek forgatókönyve már egy ideje meg van írva. Jó két héttel a választások előtt az amerikai média, például a Nuevo Herald közvélemény-kutatásokat közölt, amelyek kétharmados többséget jósoltak a jobboldali ellenzéki szövetség jelöltjének, Edmundo González Urrutia-nak. Utóbbi az oligarchia ultrajobboldali képviselőjének, María Corina Machadónak a pótjelöltjeként lépett fel, aki adócsalás miatt maga nem indulhatott, de a háttérben mégis ő mozgatta a szálakat. „Győztünk” – jelentette ki még az első eredmények kihirdetése előtt, egyebek mellett az Edison Research amerikai cég választások utáni felmérésére hivatkozva, amely szerint González alig 70 százalékot ért el, bár a Washington Post már 2020-ban is óva intett a cég „exit polljaitól” a „jelentős hibák” miatt. Bejelentette, hogy hívei ezért a következő napokban „az igazság és a népakarat védelmében” akciókat hajtanak végre. Ugyanezen a napon Caracas egyes negyedeiben hallani lehetett a Salvador Allende elleni chilei puccsból ismert „cacerolazos” hangját, amikor az ellenzék támogatói tiltakozásuk jeléül edényeket döngettek. Vádjainak alátámasztására a jobboldali politikus „átlátható számlálást és hozzáférést követelt valamennyi választási aktához, amelyek egy részét megtagadták az ellenzéktől”. Ezt a követelést az Egyesült Államok, valamint az EU, az ENSZ és több latin-amerikai kormány képviselői is megismételték. „Amerikai tisztviselők már napok óta aggodalmukat fejezték ki, hogy Maduro megpróbálja meghamisítani a választásokat” – skandálta a kontrák vezető médiuma Miamiban, a Nuevo Herald.
A Nemzeti Választási Tanács (CNE) elnöke, Elvis Amoroso ugyanis a választási rendszer elleni hackertámadással indokolta a hétfő esti késői eredményhirdetést. Ennek ellenére a választás átlátható volt, és az eredmények hitelesek – mondta Martín Pulgar politológus az RT-nek adott interjújában. Mivel az elektronikus szavazás mellett papíralapú nyomtatványok is vannak, a hamisítás gyakorlatilag lehetetlen, és az ellenőrzés is lehetséges. Tarek William Saab főügyész hétfő délután bejelentette, hogy a CNE „hamarosan közzéteszi az elnökválasztás összes eredményét és jegyzőkönyvét az internetes honlapján”. Reményei szerint ezzel véget vetnek a „folyamat ellentmondásosságának” és eloszlatják a kételyeket. Hivatalának vizsgálatai feltárták, hogy a CNE adatátviteli rendszere elleni számítógépes támadást Észak-Macedóniából hajtották végre, és célja a CNE által kapott adatok manipulálása volt. Az eddigi információk szerint Lester Toledo, Leopoldo López és María Corina Machado volt érintett – magyarázta az ügyész. Toledo és López, akiket Venezuelában különböző bűncselekmények miatt ítéltek el, mindketten Spanyolországba menekültek az igazságszolgáltatás elől. „Ezt az akciót megállították, megakadályozták, de sikerült megszakítaniuk és lelassítaniuk az átadást. Azonban nem csak ezt akarták tenni, hanem meg akarták hamisítani a rendszer átviteli protokolljait” – mondta Saab.
A választási eredményekre adott nemzetközi reakciók összhangban vannak az ellentétes globális érdekekkel. Ahogy az sem meglepő, hogy Bolívia, Honduras, Kuba, Nicaragua, Kína, Oroszország és Irán kormánya azonnal gratulált Maduro választási győzelméhez, úgy az sem meglepő, hogy az USA, az EU és a latin-amerikai jobboldali rezsimek – amelyek álláspontját a szociáldemokrata chilei elnök, Gabriel Boric is támogatja – elutasították az eredményt. Brazília, Mexikó, Kolumbia és mások kormánya meg akarja várni az eredmények részletes közzétételét, és hasonlóan vélekedett António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki kijelentette, hogy bízik abban, hogy „a választási viták békésen rendeződnek”, és mérsékletre szólított fel minden szereplőt. Európában a spanyol baloldali pártok, a Podemos és az Izquierda Unida a választási eredmény elismerését követelték. „Az emberek véleményt nyilvánítottak, és az akaratukat tiszteletben kell tartani.”
A jobboldal csak akkor támogatja a demokráciát, ha győz, és ez elfogadhatatlan” – mondta Ione Belarra, a Podemos főtitkára. Közben Telma Luzzani argentin újságíró osztja Maduro puccsgyanúját. Az AM 750 rádióállomáson Luzzani rámutatott, hogy az ellenzék által felhozott csalási vádak „megismétlik azt a mintát, amely már Joseph Biden választási győzelme idején is nyilvánvaló volt az Egyesült Államokban, még ha a legdrámaibb példa erre a bolíviai események voltak is. Látjuk, hogy ez egy olyan modell, amelyet napokkal előre bejelentettek. Edmundo González már előre kijelentette, hogy nem fogja elismerni az eredményt” – mondta az újságíró.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
