Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden új katonai bevetést hagyott jóvá Haiti számára. Az Egyesült Államok és Panama kérésére az eddig Kenya által vezetett „multinacionális biztonsági missziót” (MSS) úgynevezett „bandák elleni harci erővé” (Gang Suppression Force, GSF) alakítják át. A mandátum eleinte tizenkét hónapra szól, 5500 katona és rendőr, valamint 50 polgári szakember bevetését tervezik. A 15 tanácstag közül tizenkettő támogatta a határozatot, Kína, Oroszország és Pakisztán tartózkodott. Haitin működő szervezetek is bírálták a döntést.
Mindhárom állam aggályait fejezte ki a mandátummal kapcsolatban. A határozatot „alapos vizsgálat nélkül fogadták el” – nyilatkozta Fu Kong, Kína ENSZ-nagykövete. Washington „nem nyújtott lényegi információkat a kérelemben, hanem sürgette a Tanácsot, hogy azonnal hozzon döntést”. A szöveg „kérdéseket hagy nyitva a bevetés szabályaival, a polgári áldozatok elkerülésével és az ellenőrzési mechanizmusokkal kapcsolatban”. Fu emellett arra figyelmeztetett, hogy a katonai eszközök alkalmazása az erőszak ellen „nemcsak kevés eséllyel jár, hanem tovább bonyolíthatja a már amúgy is katasztrofális helyzetet Haitin”.
Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet kritizálta, hogy az új csapat bármilyen nemzeti vagy nemzetközi ellenőrzés nélkül működhet. Ez egy „szinte korlátlan mandátummal” rendelkező misszió, amelynek finanszírozása tisztázatlan. Washington „már az MSS esetében sem teljesítette pénzügyi kötelezettségeit”, és most azt követeli, hogy az ENSZ egész közössége állja az új misszió költségeit, mondta Nebenzia. „Továbbra is úgy véljük, hogy a Tanácsot ismét egy veszélyes és rosszul megtervezett kalandba kényszerítik” – indokolta a tartózkodást.
Haitin is egy társadalmi mozgalmakból álló koalíció mély szkepticizmussal fogadja az új missziót. Hivatkoznak a korábbi ENSZ-missziók kudarcaira, amelyek a kék sisakos katonák által elkövetett szexuális kizsákmányolástól a kolera behurcolásáig terjedtek. William Jeanty, a Kontrapèpla mezőgazdasági munkások szervezetének koordinátora szerint az új misszió nem elsősorban a biztonságról szól. „Ez nem erőszakos probléma, hanem geopolitikai probléma” – mondta. „Az USA teljes ellenőrzést akar az amerikai kontinens felett, és Haitivel kezdi, mert az a leggyengébb állam.” Pierre-Marie Louis, a Tèt Kole paraszti mozgalom tagja is élesen bírálja a terveket: „Meg akarják szerezni az országunkat – a Karib-tengerben elfoglalt stratégiai elhelyezkedésünk és a földkincseink miatt. Végül a haiti nép fogja viselni ennek a politikának a fő terheit.”
New Yorkban az amerikai Black Alliance for Peace szervezet tüntetett az ENSZ épülete előtt. „Ez a csapat az úgynevezett nemzetközi közösségtől biankó csekket kapna, hogy végrehajtson mindent, amit az amerikai imperializmus Haitin elrendel” – idézte a baloldali hetilap, a Haïti Liberté egy emberi jogi szervezet képviselőjét. Ugyanakkor a lap csalódottan fogalmazott arról, hogy Oroszország és Kína jelentős fenntartások ellenére sem élt vétójogával. Ezzel gyakorlatilag szabad kezet adtak Washingtonnak.
Az USA és a választásokkal nem legitimált haiti átmeneti elnöki tanács (CPT) viszont igazolta a határozatot. Michael Waltz amerikai nagykövet eufórikusan „döntő első lépésről” beszélt. A CPT által átmeneti elnökké kinevezett üzletember, Laurent Saint-Cyr kijelentette, hogy a szavazás „fordulópontot jelent a fegyveres bűnözői csoportok elleni küzdelemben”. Sokak számára az ilyen kijelentések puszta cinizmusnak tűnnek, mivel a humanitárius helyzet az elmúlt hetekben drámaian romlott. Az ENSZ adatai szerint jelenleg hatmillió ember – a lakosság csaknem fele – sürgős segítségre szorul. 1,3 millióan elmenekültek otthonukból. És míg a lakosság alig jut vízhez, élelemhez, áramhoz vagy orvosi ellátáshoz, az Egyesült Államokból és a Dominikai Köztársaságból származó fegyverek és kábítószerek továbbra is akadálytalanul jutnak be az országba.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
 úgynevezett „bandák elleni…){kind=link}