Haiti ideiglenes kormánya 2026-ra választásokat hirdetett meg. Ezt megelőzően az Ideiglenes Választási Tanács (CEP) részletes választási naptárat és választási rendelettervezetet terjesztett az átmeneti elnöki tanács (CPT) elé. A választásokkal a karibi állam politikai legitimációs válságát kívánják leküzdeni. Haitin utoljára 2006 és 2007 között zajlott le rendes választási folyamat. Az országnak 2021 júliusában, az akkori elnök, Jovenel Moïse meggyilkolása óta nincs demokratikusan legitimált kormánya.
A benyújtott választási rendelet helyi, önkormányzati, parlamenti és elnöki választásokat ír elő 2026. augusztus 30-tól kezdődően. Az elnökválasztás második fordulóját 2026. december 6-án tartják. Az újonnan megválasztott államfőt 2027. január 20-án iktatják be hivatalába. Az átmeneti elnöki tanács ezzel szeretné helyreállítani az alkotmányos rendet, és az államfő, a szenátorok, a képviselők és a polgármesterek megválasztásával kitölteni az elmúlt évek hatalmi vákuumát.
Eredetileg már novemberben választásokat kellett volna tartani Haitin, hogy az újonnan megválasztott képviselők február 7-én átvehessék a hatalmat az átmeneti kormánytól. A Provisional Electoral Council (Ideiglenes Választási Tanács) elnöke, Jacques Desrosiers azonban kijelentette: „Anyagilag lehetetlen február 7. előtt választásokat tartani.” Haiti ugyanis Moïse meggyilkolása óta súlyos biztonsági válságot él át, amelynek során fegyveres bandák vették át a területi ellenőrzést az ország nagy részén.
Becslések szerint a haiti főváros, Port-au-Prince 90 százaléka és a környező területek nagy része bandák ellenőrzése alatt áll. 2022 óta több mint 16.000 embert öltek meg erőszakos cselekmények során, és több mint 1,4 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat. Az Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) ezért Haiti történelmének legnagyobb menekülthullámáról beszél. A politikai instabilitás miatt összeomlott az alapellátás, ezért a Világélelmezési Program arra figyelmeztet, hogy több millió családot érint az élelmiszer-biztonság hiánya.
De hónapokig tartó bizonytalanság után az választási naptár és a választási rendelet tervezetének előterjesztése, amelyet a politikai pártokkal és a civil társadalommal közösen dolgoztak ki, egy lépést jelent. Desrosiers megígérte: „A választási tanács szintjén minden szükséges technikai lépést megteszünk a választások megszervezéséhez.” A biztonsági helyzet javítása mellett azonban a folyamathoz szükséges pénzügyi forrásokat is biztosítani kell. A becsült 137 millió dolláros költségekből eddig csak a fele fedezett.
Eközben nő a nemzetközi nyomás a haiti átmeneti kormányra. A választások elhalasztása a Provisional Presidential Council (Ideiglenes Elnöki Tanács) mandátumának megsértését jelentheti. Ezt a testületet 2024-ben a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) vezetésével a nemzetközi közösség hozta létre, és megbízta a választások mielőbbi megtartásával. A megfigyelők az átmeneti kormány által előterjesztett terveket irreálisnak, erőfeszítéseit elégtelennek, mandátumát pedig kudarcnak tartják.
Különösen Washingtonból érkezik kritika. Henry Wooster amerikai nagykövet már októberben figyelmeztette az ideiglenes kormányt, hogy ne használja a tartós bizonytalanságot ürügyként a választási időpont elhalasztására és a hatalomban maradásra.
Ugyanakkor az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a „Gang Elimination Forces” (GSF) bevetését Haitin. Haiti ezt kérte, miután saját biztonsági erői és a már folyamatban lévő ENSZ-misszió nem tudták megfékezni az erőszakot az országban. Körülbelül 5500 katona kap most tizenkét hónapos megbízatást a fegyveres csoportok elleni küzdelemre. A haiti bandák vezetői már bejelentették, hogy erőszakos ellenállást fognak tanúsítani a GSF ellen.
Írta: René Thannhäuser
Forrás: Amerika21
 részletes választási naptárat és választási rendelettervezetet terjesztett az átmeneti elnöki tanács (CPT) elé. A választásokkal a…){kind=link}