Az ENSZ úgy döntött, hogy meghosszabbítja a jelenlegi haiti biztonsági missziót. A Biztonsági Tanács hétfőn egyhangúlag megszavazta a kenyai vezetésű többnemzetiségű rendőri misszió 2025. október 2-ig történő meghosszabbítását. A missziót 2023 októberében hozták létre a haiti kormány kérésére, hogy támogassa a haiti rendőrséget a fegyveres bandák elleni harcban, és őrködjön a szenvedő lakosság segélyszállítása felett.
A Haitiból származó jelenlegi jelentések, – amelyek szerint idén eddig 3.600 embert gyilkoltak meg, több mint 700.000 belső menekültet tartanak nyilván, és éhínség fenyeget – nyomást gyakorolnak az ENSZ-re.
Az elfogadott határozatban a Biztonsági Tanács „mélységes aggodalmát fejezi ki a haiti helyzet miatt, beleértve az erőszakot, a bűncselekményeket és a tömeges kitelepítéseket”. Egyúttal arra kérik a nemzetközi közösséget, hogy további önkéntes hozzájárulásokkal támogassa a karibi államban állomásozó csapatokat. A misszió nem ENSZ-misszió az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete alapján. Ez a szakasz lehetővé teszi, hogy a Biztonsági Tanács engedélyezze az erő alkalmazását, ha a nemzetközi béke fenntartására irányuló minden más intézkedés kudarcot vallott. Kenya tavaly nyáron kezdte meg a tavaly elhatározott misszió első kontingenseinek telepítését.
Az ENSZ szeptember végi közgyűlésén Edgard Leblanc Fils, Haiti átmeneti tanácsának elnöke felszólított arra, hogy „fontolják meg a biztonsági segítségnyújtási missziónak az ENSZ mandátuma alá tartozó békefenntartó misszióvá történő átalakítását”. Egy ilyen megbízatás értelmében a misszió többé nem függne a tagállamok önkéntes támogatásától, hanem a vagyonkezelői alapokra és az ENSZ békefenntartó erőire („kék sisakosok”) támaszkodhatna.
Az Ecuador és az Egyesült Államok által közösen kidolgozott határozat eredeti tervezete ilyen átalakítást irányzott elő. Ez azonban Kína és Oroszország ellenállásán megbukott. Kína képviselője a Biztonsági Tanácsban, Geng Shuang hangsúlyozta, hogy „az ENSZ már többször küldött békefenntartó missziót Haitire”, bár „az eredmények soha nem voltak kielégítőek”. A 2004 és 2017 között Haitin állomásozó ENSZ-stabilizációs missziót beárnyékolták a békefenntartók által elkövetett szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vádak, valamint a kolera behurcolása az országba, amely mintegy 10.000 ember életét követelte.
Kenya most azt ígérte, hogy a 2.500 katonából álló, megnövelt létszámú erő telepítése januárra befejeződik. Guinea, amelyet egy 2021-es puccs óta egy junta irányít, szombaton felajánlotta, hogy 650 rendőrtiszttel járul hozzá a misszióhoz. A karibi országok első erői szeptemberben érkeztek Haitire.
A karibi ország amúgy is nehéz helyzete az elmúlt hónapokban súlyosbodott az egyre fokozódó erőszak és a súlyos humanitárius válság miatt. Az ország politikai és gazdasági elitjéhez gyakran kötődő fegyveres csoportok átvették az ország nagy részeinek, különösen a fővárosnak, Port-au-Prince-nek az ellenőrzését. Múlt pénteken egy incidens keltett feltűnést a nemzetközi sajtóban, amikor bandatagok legalább 70 lakost gyilkoltak meg Pont-Sondé faluban.
A bandák már februárban tömeges támadásokat intéztek börtönök és állami létesítmények ellen, aminek következtében Ariel Henry haiti miniszterelnök lemondott. Azóta az országot egy átmeneti tanács irányítja.
Írta: René Thannhäuser
Forrás: Amerika21
