A haiti zavargások a hét elején eszkalálódtak. Hétfőn Port-au-Prince több negyedében is újból lövöldözések és fosztogatások voltak. A főváros repülőterén a hadsereg és a rendőrség egységei szembeszálltak erősen felfegyverzett bandákkal, akik át akarták venni az irányítást a létesítmény felett. A nap folyamán minden járatot töröltek. Miközben haitiak ezrei menekültek az erőszak elől, néhány szomszédos ország visszahívta nagykövetségeinek személyzetét. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa helyi idő szerint szerdán zárt ülésen kívánta megvitatni a karibi államban kialakult helyzetet.
Az újabb erőszakhullámot bűnözői bandák támadásai előzték meg az ország két legnagyobb börtöne ellen, amelyekben csaknem 4.000 rabnak sikerült megszöknie. A kormány ezután rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat rendelt el, kezdetben 72 órára. A Toussaint Louverture repülőtér elleni támadásra akkor került sor, amikor felerősödtek a pletykák Ariel Henry miniszterelnök közelgő visszatéréséről. Ha Henry nem mond le, „polgárháború felé tartunk, amely népirtáshoz fog vezetni” – fenyegetőzött a bandavezér Jimmy „Barbecue” Chérizier, egy volt elitrendőr. Henry a múlt héten Kenyába utazott egy nemzetközi „rendőri műveletről” szóló tárgyalásokra, majd néhány napig eltűntnek tekintették, és kedd este tűnt fel újra Puerto Ricóban. Jovenel Moïse elnök meggyilkolása után, 2021 júliusában az Egyesült Államok, Németország és más nyugati országok jóváhagyásával iktatták be hivatalába, anélkül, hogy jelöltette volna magát a választásokon. A Gazette Haïti online portál beszámolója szerint Jean-Charles Moïse baloldali szociáldemokrata ellenzéki politikus jelenleg is szövetkezik a jobboldali Guy Philippe-pel, akivel évek óta politikai ellenfélként küzd Henry megbuktatása érdekében.
A fővárosban a lövöldözések miatt zárva maradtak az iskolák, egyetemek, magánszervezetek és közintézmények. A város egyes részein egyre kevesebb az ivóvíz. A menekültek számának növekedésével egyidejűleg újabb kolerajárvány kitörésétől tartanak. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint három nap alatt mintegy 15.000 ember menekült el Port-au-Prince-ből, sokan az iskolákban, kórházakban és olyan helyeken kialakított ideiglenes táborokból, ahová már korábban áttelepítették őket. Az ENSZ becslése szerint a menekültek száma jelenleg 300.000 fő. A segélyszervezetek arra szólítanak fel, hogy elsőbbséget kell biztosítani az orvosi ellátás és az élelmezés megszervezésének.
Az amerikai kontinens legszegényebb, több mint 11,5 millió lakosú országában uralkodó káosz a szomszédokat is aggasztja. A Dominikai Köztársaság, amely Hispaniola szigetén osztozik Haitivel, és tavaly több tízezer haiti lakost toloncolt ki, határkerítést húz fel. Luis Abinader elnök kategorikusan kizárta, hogy országában menekülttáborokat hozzanak létre. A két ország közötti személy- és teherszállító járatokat kedden felfüggesztették. Közben a bahamai kormány visszahívta a nagykövetség személyzetét az ügyvivő és két biztonsági attasé kivételével, Kanada diplomáciai képviselete pedig bezárt a látogatók előtt. Mexikó azt tanácsolta állampolgárainak, hogy készletezzenek vizet és élelmiszert. A spanyol nagykövetség szintén arra kérte honfitársait, hogy „korlátozzák mozgásukat és készletezzenek”. Az USA felszólította állampolgárait, hogy „a lehető leghamarabb” hagyják el Haitit.
Az eszkaláció miatt António Guterres ENSZ-főtitkár „mély aggodalmát fejezte ki a Port-au-Prince-i biztonsági helyzet romlása miatt” – magyarázta szóvivője, Stéphane Dujarric. A haiti nép által elutasított nemzetközi beavatkozás valószínűleg küszöbön áll. Ha a „misszió” finanszírozása biztosított, a kenyai csapatok 72 órán belül bevetésre készen állhatnak – jelentette kedden a Miami Herald című amerikai lap.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
