Guatemala számos rendezvénnyel ünnepelte az 1944-es forradalmat. A fővárosban, Guatemalavárosban vasárnap több ezren vettek részt az Alkotmány terére szervezett felvonuláson, amelyen Karin Herrera alelnök is részt vett. A menetet Oliverio Castañeda de León diákvezér emlékének is szentelték, akit 1978. október 20-án lőttek agyon, miután a forradalom emlékére szervezett felvonuláson részt vett.
Az Alkotmány téren egy szakszervezeti aktivista bejelentette Bernardo Arévalo elnök beszédét. Az aktivista azt mondta, hogy „a munkásosztály és Guatemala népe Ön mögött áll, elnök úr”, de kritikus hangot is ütött meg. A minimálbért erre az évre már megállapították, de reméli, hogy Arévalo jövőre „a legjobb döntést hozza meg” e tekintetben. A jelenlegi minimálbér nem elegendő a szükséges megélhetési költségek fedezésére. Az aktivista kitért a folyamatos gyilkosságokra is: „júliustól napjainkig hét szakszervezeti tagot gyilkoltak meg Guatemalában, és az emberi jogok védelmezőinek meggyilkolása is folytatódik”.
Arévalo beszédében elmondta: „Folytatjuk a demokrácia építését, ellenforradalmakon, politikai erőszakon és belső fegyveres konfliktusokon mentünk keresztül, de felemelkedtünk. Vissza kell térnünk azokhoz a kötelezettségvállalásokhoz, amelyeket 1944-es forradalmunk világosan kifejezett, a demokrácia mellett, amely az egész lakosság számára méltóságot és jólétet biztosít”.
Az elnök nyilatkozatában emlékeztetett a forradalom után bevezetett szociális vívmányokra. Ezek közé tartozott az állami egészségbiztosítási rendszer IGSS (Instituto Guatemalteco de Seguridad Social), amely jelenleg a lakosságnak csak mintegy 22 százalékát fedi le, a San Carlos Egyetem autonómiája, a munkatörvény és a szervezkedés szabadsága. Ma azonban a szakszervezetek alig vannak jelen a magánszektorban.
Előző este Arévalo jelenlétében koncerttel és az elnöki palota feletti tűzijátékkal ünnepelték a forradalmat. A palotát már hetekkel korábban feldíszítették a forradalomra emlékező nagy transzparensekkel. Bernardo Arévalo kormánya az 1944-es forradalom hagyományaiban látja magát. 1945-ben Juan José Arévalo, a jelenlegi elnök apja győztesen került ki az ország első demokratikus választásaiból a fegyveres felkelést követően, és hat évig kormányozta az országot.
Quetzaltenangóban, Guatemala második legnagyobb városában több százan vettek részt a San Carlos Egyetemről a városközpontba tartó hagyományos felvonuláson. Több felszólaló is hangsúlyozta, hogy el kell mélyíteni az „új tavasz” folyamatát. Az 1944-es forradalmat követő éveket „guatemalai tavaszként” is emlegetik.
Carlos Mejia az Olintepeque kerület őslakos polgármesterei közül elmondta, hogy évek óta részt vesznek a tüntetéseken. A 48 kantonnal és Sololá őslakos polgármestereivel együtt Quetzaltenango megye őslakos hatóságai is petícióban terjesztették elő követeléseiket Arévalónak január 11-én. „Arévalo ezt nem teljesíti 100 százalékban” – magyarázta Mejia, hozzátéve, hogy a folyamatnak mindenképpen folytatódnia kell, amíg a »plurinacionális állam megvalósul«.
Az amerika 21-nek adott interjúban a San Carlos Egyetem egyik aktivistája felidézte az Arévalo megválasztását kísérő eufóriát. Ezt azonban nem szabad elveszíteni, „Arévalo túlságosan is az USA-t és a CACIF üzleti szövetséget akarja szolgálni”.
Osvaldo Saquich, a Quetzaltenangói Munkásszakszervezet (UTQ) koordinátora szerint Arévalo „keze sok tekintetben meg van kötve” az alacsony költségvetés és a korruptak még mindig erős paktuma miatt, amely a kongresszusban is többségben van.
A tüntetés egy másik résztvevője azonban egyértelműbb kritikát fogalmazott meg. Tavaly október és január között „hetekig” az utcán volt a választási eredmény védelmében és azért, hogy Arévalo lépjen hivatalba, de ma már „a tavasz inkább feledésbe merült, mint bármi más” – mondta .
A Guatemala déli partján fekvő Escuintlában a tüntetők elsősorban a tengerparti autópálya tervezett privatizációja ellen tiltakoztak, és szolidaritást vállaltak Palesztinával.
Az Alta Verapaz megyében található La Esperanzában színházi előadással és felvonulással emlékeztek meg október 20-ról.
Írta: Thorben Austen
Forrás: Amerika21