A csúcstalálkozó az egységre és szolidaritásra való felhívással zárult. A szegénység elleni küzdelem és az igazságos világrend voltak központi témái a csúcstalálkozónak, amelyen António Guterres ENSZ-főtitkár látogatást tett a csúcstalálkozón.
Kétnapos tanácskozás után szombaton Havannában véget ért a 77-ek csoportja plusz Kína (G77+) csúcstalálkozója. A 134 országot tömörítő csoport ülésén több mint 100 delegáció és 30 állam- és kormányfő vett részt. A legjelentősebb vendég António Guterres, az ENSZ főtitkára volt.
A találkozó házigazdája a kubai kormány volt, amely január óta tölti be a világ lakosságának 80 százalékát képviselő államok szövetségének soros elnökségét. A tanácskozás mottója: „Aktuális fejlesztési kihívások: A tudomány, a technológia és az innováció szerepe” címmel a résztvevők a Palacio de Convencionesben tanácskoztak a globális dél országai legégetőbb problémáinak kezelésére irányuló stratégiákról.
A viták és vitafórumok középpontjában a szegénység elleni küzdelem, az éghajlatváltozás, a nemzetközi pénzügyi struktúra reformja, az adósságkérdés megoldása és a G77+ szerepe a többpólusú világrend kialakításában állt. Luiz Inácio „Lula” da Silva brazil elnök szerint a tudományos és technológiai fejlődésnek döntő szerepet kell játszania e kihívások kezelésében. Havannai beszéde során különösen kiemelte a digitális forradalom, valamint az energetikai átmenet által a dél-dél együttműködés javuló lehetőségeit.
A dél-amerikai kontinens országai közötti együttműködés fontosságát a többszörös válságok leküzdése érdekében Argentína, Kolumbia, Venezuela és Honduras államfői is hangsúlyozták beszédükben. Alberto Fernández argentin elnök arról beszélt, hogy Latin-Amerika országai számára közelgő és szükséges korszakváltás következik be, és véget kell vetni a fennálló igazságtalanságoknak. A csúcstalálkozó házigazdája, Miguel Díaz-Canel kubai elnök is ezt a nézetet képviselte, és kijelentette, hogy most a Délnek kell megváltoztatnia a játékszabályokat.
A kilencoldalas zárónyilatkozatban is tükröződik ezen alakításának igénye. Ebben a csúcstalálkozó résztvevői nemcsak azt erősítették meg, hogy közös stratégiákat és koncepciókat kell kidolgozni a déli országok megerősítése érdekében, hanem elutasították a birodalmi hatalmak hegemóniára való törekvését is. Brazília elnöke különösen szókimondó volt ebben az összefüggésben, bírálva a Kuba elleni, jelenleg is tartó amerikai blokádot és azt, hogy Kuba felkerült az Egyesült Államok által a terrorizmust állítólagosan támogató államok listájára. Másrészt köszönetet mondott a kubai kormánynak a többpólusú és igazságosabb világrend megteremtésére tett erőfeszítéseiért.
António Guterres ENSZ-főtitkár szintén köszönetet mondott Kubának a csúcstalálkozó megrendezéséért, és a fejlődés szempontjából kulcsfontosságú tényezőnek nevezte, hogy a globális dél hozzáférjen a tudományhoz, a technológiához és az innovációhoz, hogy azt a nemzetközi színtéren is felhasználhassa. Politikai szinten a zárónyilatkozat hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi környezetben egységes és szolidáris kereskedelemre van szükség.
A csúcstalálkozó a kubai fővárosban azzal a felhívással zárult, hogy a nemzetközi közösségnek nyílt, méltányos, befogadó és megkülönböztetés-mentes feltételeket kell biztosítania a tudományos és technológiai fejlődésben.
Írta: Steffen Niese
Forrás: Amerika21