Lesner Figueroa először jár Németországban. A Salitre régióból származó Costa Rica-i férfi egy eszkalálódó földkonfliktusra szeretné felhívni a figyelmet, amelyben információi szerint a Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit (GIZ) is érintett. „A Fresh Del Monte a beleegyezésünk nélkül használja Bribrí földjét” – panaszkodik a 39 éves szóvivő a Consejo Ditsö Iríria Ajkönuk Wakpa (CODIAW) szervezet nevében.
A Bribrí szervezet elkötelezett az őslakos népcsoport jogai mellett, amelynek mintegy 1.800 tagja él Salitre-ben. „A Fresh Del Monte tömegesen termeszt ananászt exportra, gyakorlatilag a küszöbünkön – intenzív műtrágya- és növényvédőszer-használattal” – mondja Figueroa. A Fresh Del Monte egyike a világszerte működő öt gyümölcscégnek.
A Bribrí eddig nem tudta bizonyítani a szennyezést. Jelenleg saját struktúrákat hoznak létre, nincsenek vegyészek vagy mezőgazdasági szakértők, és nincsenek ügyvédek, akik képviselnék őket. A jogi helyzet az 1977-es Ley Indígena, az őslakosokról szóló törvény elfogadása óta egyértelmű. Ez kimondja, hogy a védett őslakos területek „elidegeníthetetlenek”, és hogy tulajdonjoguk „nem átruházható” és „kizárólag” az őslakos közösségeké.
Ezek a kollektív földtulajdonjogok sértik a Fresh Del Monte-t. A vállalat azt is megtagadta, hogy a CODIAW küldöttsége tárgyaljon az ügyről. Figueroa ezért a berlini Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztériumhoz (BMZ) fordult. „Kutatásaim során megtudtam, hogy a GIZ együttműködik a céggel” – számol be Figueroa.
A Fresh Del Monte a honlapján hirdeti a GIZ-zal való együttműködését. Ez magában foglalja a fenntartható üzleti gyakorlatokat, a környezetvédelmet és az erdőtelepítési programokat. A Bribrivel való konfliktusról nem írnak semmit. Az „nd” megkeresésére a szerkesztőségi határidőig nem érkezett válasz. „A Fresh Del Monte több száz hektárt foglalt el a területünkből” – mondja Figueroa.
Elmondása szerint néhány hektáron ananászt termesztenek, míg más területek, mint például a Savana Sojki, parlagon hevernek. Az amerikai gyümölcscég fákat akart ültetni a régió jellegzetes ökoszisztémájába, amely a Bribrí számára is szent. Az őslakos aktivisták ezt tiltakozással akadályozták meg. A bíróságon azonban nem jutottak semmire. Figueroa meg van győződve arról, hogy a Costa Rica-i igazságszolgáltatás nem független. Akinek pénze van, az van előnyben, az őslakosok jogait nem helyezik előtérbe.
A Costa Rica-i államnak formálisan kötelessége megvédeni a bribriket és képviselőiket. Erről 2015-ben döntött az Amerikai Államok Szervezetéhez tartozó Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság. Figueroa szerint Sergio Rojas 2019 márciusában történt meggyilkolása bizonyítja, hogy a valóság más. Az őslakos aktivistát azon a napon gyilkolták meg, amikor panaszt tett a Bribrí őslakos területeinek illegális kisajátítása ellen. A gyilkosságot még mindig nem sikerült felderíteni. Figueroa meg van győződve arról, hogy ez az igazságszolgáltatás és a politikusok „hajlandóságának hiányának” köszönhető.
A BMZ figyelmesen, de meglehetősen visszafogottan fogadta Figueroa vádjait, ahogyan azt ő maga is kifejti. A Fresh Del Monte-val kötött megállapodás november elején lejárt, így a BMZ-nek „kevés befolyása van”.
Figueroa ennek ellenére továbbra is szorgalmazni fogja a Bribrí jogait. Németországban kapcsolatba került egy Costa Rica-i egyetemmel. Az intézmény tudósai egy hasonló esetben már vettek és elemeztek vízmintákat a szennyezés kimutatása érdekében. Akkoriban állítólag egy Costa Rica-i falunak segítettek egy hasonló jogi vitában.
Írta: Knut Henkel
Forrás ND
 is…){kind=link}