Csütörtökön az Egyesült Államok bejelentette, hogy csapatokat kíván telepíteni Panamába. Az amerikai védelmi miniszter látogatása tiltakozást váltott ki a tervezett csapatok panamai telepítése miatt. Az ellenzék felháborodott.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter háromnapos látogatását követően panamai ellenzéki politikusok súlyos vádakkal illették kormányukat. Ennek oka az amerikai katonai jelenlét tervezett bővítése az országban lévő három korábbi amerikai támaszpont területén. Ricardo Lombana ellenzéki vezető szerint a terv felér egy „burkolt invázióval” –lövések nélkül, de nyomásgyakorlással és fenyegetéssel.
Csütörtökön Donald Trump volt amerikai elnök újságíróknak azt mondta: „Sok csapatot telepítettünk Panamába”. Hivatalos információk szerint az amerikai hadsereg Fort Shermant, a Rodman haditengerészeti támaszpontot és a Howard légibázist kívánja használni többek között kiképzési célokra, humanitárius missziókra és anyagtárolásra.
Panama a szuverenitást hangsúlyozza – a részletek kérdéseket vetnek fel
A panamai kormány hangsúlyozza, hogy a szerdán aláírt együttműködési megállapodás (MOU) nem ír elő állandó telepítést. Frank Abrego panamai biztonsági miniszter kifejtette, hogy a megállapodás nem sérti Panama szuverenitását. A létesítmények amerikai használata ezért időben korlátozott.
A szándéknyilatkozatból azonban kiderül, hogy a három helyszínről készült légi felvételeken kifejezetten megjelölik az amerikai tulajdon és személyzet számára kijelölt területeket. Az ellenzék számára egyértelmű, hogy ha Panamának engedélyt kell kérnie a hozzáféréshez, akkor de facto katonai bázisról van szó. „Ha azt csinálhatnak ott, amit akarnak, akkor az egy bázis” – mondta Ricardo Lombana.
Emlékeztető az 1989-es amerikai invázióra
Az amerikai katonák visszatérése sok panamai ember számára kellemetlen emlékeket idéz fel. 1989-ben amerikai csapatok szállták meg az országot az „Igazságos ok” fedőnevű hadművelet keretében – civilek ezreit ölték meg. Az utolsó amerikai támaszpontokat 1999-ben zárták be a Torrijos-Carter szerződéseknek megfelelően. Semlegességi megállapodásuk tiltja az állandó katonai jelenlétet külföldi államok számára.
Emellett egy második megállapodás értelmében az amerikai haditengerészeti egységek a jövőben mentesülnek a csatornadíj alól. A kritikusok szerint ez aláássa a csatorna megállapodás szerinti semlegességét is.
A panamai elnökre nyomás nehezedik
José Raúl Mulino elnökre egyre nagyobb nyomás nehezedik. Amióta Trump január 20-i beiktatási beszédében bejelentette, hogy „visszaveszi” a csatornát, minden tárgyalást zárt ajtók mögött folytatnak. Több diplomáciai találkozón a két fél előadásai jelentősen eltértek egymástól. Például egy közös nyilatkozatból az USA szerint töröltek egy passzust „Panama elidegeníthetetlen szuverenitásáról”.
Az ellenzék máris jogi panaszt nyújtott be Mulino ellen „az állam nemzetközi személyiségének megsértése” miatt. Emellett olyan civil szervezetek, mint a Transparency International, bírálták az átláthatóság hiányát, és követelték az összes megállapodás nyilvánosságra hozatalát.
A közép-amerikai országban lévő amerikai katonai jelenlét ellen szombaton országos tüntetések zajlottak, amelyek kifejezetten Mulino elnök ellen is irányultak. Még saját pártján belül sincs jól: sok képviselő továbbra is Ricardo Martinelli volt elnököt követi, aki a nicaraguai nagykövetségen bujkál. A politikus ott keres menedéket a korrupciós vizsgálatok elől. A kormány szociális és környezetvédelmi politikája is széles körben rosszallásra talál – a felmérések szerint a lakosság kétharmada helyteleníti Mulino kormányzását.
Írta: Tobias Schibilla
Forrás: t-online
