Az USA vissza akarja szorítani a nemzetközi egészségügyi brigádokat: egyes államok meghátrálnak, mások nem hajlandók engedni.
Donald Trump amerikai elnök nemcsak civileket, iskolákat és kórházakat bombáztat katonáival, hanem veszélybe sodorja számtalan beteg egészségét és életét is azokban a régiókban, amelyek a kubai orvosok segítségére szorulnak. De míg Latin-Amerikában és a Karib-térségben több ország is behódolt az amerikai kormány nyomásának, és megszüntette az orvosi együttműködést Kubával, Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum szerdán bejelentette, hogy országa folytatni fogja az együttműködést. Dél-olaszországi Calabria régió, Barbados és más országok is ellenállnak Washington zsarolási kísérleteinek, és kijelentették: „A kubai fehér köpenyek maradnak.”
A mexikói kormány elsősorban a vidéki és strukturálisan gyenge régiók ellátásának konkrét szükségességére hivatkozott. Sheinbaum hangsúlyozta, hogy a Kubával kötött megállapodás „nagy jelentőségű” országuk számára. Csak így tudták a Covid-19-járvány idején pótolni a nemzeti egészségügyi rendszer hiányosságait. Jelenleg több mint 3.000 kubai orvos dolgozik Mexikó 570 településén, ellátva a távoli vidéki régiókat, és hivatalos adatok szerint több mint 700.000 beteg életét mentették meg. A kubai személyzet eddig 7,5 millió vizsgálatot, 114.000 műtétet és 280.000 dialíziskezelést végzett.
Mexikó ezzel határozott ellensúlyt képez egy olyan régióban, ahol Honduras, Guatemala, Jamaica, Ecuador és más országok felbontották megállapodásaikat Havannával. Sheinbaum azonban nem áll egyedül az álláspontjával. A Karib-térségben több kormány, köztük Barbadosé is, a Havannával való együttműködést a közegészségügyi rendszereik elengedhetetlen részének tartja. „Ha az ára az amerikai vízumom elvesztése, akkor legyen úgy” – reagált Mia Amor Mottley miniszterelnök az Egyesült Államok vonatkozó fenyegetéseire. Olaszország calabriai régiójában a jobboldali kormány kijelentette, hogy kubai orvosok nélkül a kórházak és a sürgősségi osztályok nem lennének működőképesek. Ahelyett, hogy felmondanának nekik, az együttműködést ki kell bővíteni. Giorgia Meloni kormánya is hangsúlyozta: „Kubai orvosok nélkül Calabria egészségügyi rendszere összeomlana.”
Kuba orvosi missziói a dél-déli együttműködés egyedülálló modelljének számítanak. Az 1963-as első algériai kiküldetés óta több mint 600.000 szakember dolgozott 165 országban. A Henry Reeve-kontingens katasztrófa-segélyt nyújt. Az Operación Milagro Latin-Amerikában és a Karib-térségben több százezreknek adta vissza a látásukat. Jamaicában például 25.000 beteg részesült ebben az ingyenes kezelésben. A koronavírus-járvány csúcspontján Kuba több orvosi személyzetet küldött alacsony jövedelmű országokba, mint az összes G7-ország együttvéve.
Éppen ez a jelentőség teszi a programot az amerikai politika célpontjává. Az amerikai külügyminisztérium egy belső memorandumában februárban egy átfogó stratégiát vázolt fel, amelynek célja a kubai orvosi missziók néhány éven belüli felszámolása a nyugati féltekén. Azoknak az államoknak, amelyek felmondják szerződéseiket Kubával, támogatást ígérnek az infrastruktúra kiépítéséhez és más országokból származó személyzet toborzásához. Ugyanakkor a missziók felszámolásának célja, hogy elvágja Kuba egyik fontos bevételi forrását, és csökkentse a szocialista szigetország politikai befolyását.
Miguel Díaz-Canel kubai elnök bírálja a „brutális zsarolást” azokkal az országokkal szemben, amelyek orvosi segítségre szorulnak. Véleménye szerint a kampány elsősorban a legszegényebb népességcsoportokat érinti, akik évtizedek óta profitáltak az együttműködésből. Ugyanakkor a bevételek megvonása gyengítené Kuba saját egészségügyi rendszerét. Kuba nemzetközi szolidaritása változatlan marad: a kubai kormány megerősítette, hogy továbbra is orvosi támogatást kínálnak minden olyan országnak, amely hajlandó együttműködni.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
