Falsos Positivos: per Argentínában Kolumbia volt elnöke ellen

A kolumbiai fegyveres erők által meggyilkolt áldozatok hozzátartozói pert indítottak Álvaro Uribe volt elnök (2002-2010) ellen egy argentin bíróságon.

Álvaro Uribe hivatali ideje alatt a kolumbiai fegyveres erők civileket gyilkoltak meg, akiket elesett gerillaharcosoknak állítottak be
Álvaro Uribe hivatali ideje alatt a kolumbiai fegyveres erők civileket gyilkoltak meg, akiket elesett gerillaharcosoknak állítottak be

A Buenos Aires-i szövetségi bíróság vizsgálja Uribe büntetőjogi felelősségét a 2002 és 2008 között több mint 6000 civil ellen elkövetett bűncselekményekért. Az áldozatok tizenegy hozzátartozója mellett három emberi jogi szervezet is felperes az ügyben.

Több ezer meggyilkolt ember, az úgynevezett „Falsos Postitivos” miatt keresnek igazságot. Uribe hivatali ideje alatt a fegyveres erők civileket öltek meg, akikről azt állították, hogy elesett gerillaharcosok, hogy „a terrorizmus elleni küzdelemben elért sikereket” hirdethessenek. Ma már ismert, hogy a katonákat bizonyos kvótákért jutalmakkal jutalmazták. A kolumbiai különleges békebíróság (JEP) jelentései szerint 6.402 ilyen eset volt.

A felperesek az egyetemes joghatóság elvére hivatkoznak. Ez a nemzetközi jog azon elve, amely lehetővé teszi az államok számára, hogy kivizsgálják, bíróság elé állítsák és megbüntessék a súlyos bűncselekmények (népirtás, emberiség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények, kínzás és erőszakos eltűnések) elkövetőit. Ez az áldozatok vagy az elkövetők állampolgárságától függetlenül megtehető, feltéve, hogy a bűncselekmények elkövetésének helye szerinti országok nem maguk kezdeményeznek vizsgálatot.

Argentína jelenleg Venezuelában, Nicaraguában, Mianmarban és Spanyolországban vizsgálja az emberi jogok súlyos megsértését. A legismertebb eset a Francisco Franco (1936-1973) alatti spanyol diktatúra idején elkövetett bűncselekmények miatt folyó eljárás.

A felperesek azzal érvelnek, hogy az állam legmagasabb szintjén hozott döntések és rendeletek sorozata olyan környezetet teremtett, amely kedvezett a hadsereg által elkövetett gyilkosságoknak. Az egyik ilyen tényező az alapvető jogok korlátozása volt a szükségállapot elrendelése és a katonai apparátus ellenőrzése révén.

Az akció történelmi lépésnek tekinthető a Kolumbiában továbbra is fennálló büntetlenség elleni küzdelemben. Ez lenne az első alkalom, hogy egy kolumbiai államfő ellen vizsgálat indul a biztonsági erők által elkövetett gyilkosságok és erőszakos eltűnések miatt.

Az exelnök az X-en (korábban Twitter) keresztül tagadta minden bűnösségét, és kifejtette, hogy az őt Argentínában beperelő ügyvédi kollektíva több mint 30 éve „szégyenletes cselekményeket” követ el ellene, és az emberi jogokra hivatkozva „a baloldali terroristák erőszakosságát védi”.

Írta: Sara Meyer

Forrás: Amerika21