A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők – Központi Parancsnokság (EMC-Farc) – számos médiabeszámolóval ellentétben nem jelentett közvetlen fenyegetést az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó csúcstalálkozója ellen, amelyre október végén kerül sor Caliban.
A résztvevő felek konferenciája (COP) az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban aláírt és eredetileg 150 ország által ratifikált, a biológiai sokféleségről szóló egyezményének legfontosabb tárgyalási és tárgyalási fóruma. Az idei találkozó mottója a „Béke a természettel”.
Az EMC-Farc július 16-án két bejegyzést tett közzé X platformján, amelyekben azt írják: „A COP16 elbukik”, még akkor is, ha a kormány „gringókkal militarizálja a várost”. Az USA-amerikaiakat „gringóknak” nevezik.
Ezeket a posztokat „terrorfenyegetéssé” változtatták, és számos médium, köztük az AFP is átvette őket. A Contraréplica című mexikói oknyomozó magazin például azt írta: „A mára feloszlatott Farc legfontosabb disszidens csoportjának gerillái megfenyegették a COP16-ot”. A France24 címlapján: „Farc disszidensek fenyegetik a kolumbiai COP16 biodiverzitással foglalkozó csúcstalálkozót”. Az El Nuevo Siglo Kolumbiából még tovább megy: „A legmagasabb riasztási fokozat a Farc disszidensek COP16-ot fenyegető fenyegetése miatt”.
A Farc az X-en közzétett bejegyzéseiben többek között Gustavo Petro elnök környezetvédelmi politikáját, az Amazonas régió militarizálását, az aranyexport engedélyek kiadását és a Gorgona szigetére tervezett katonai bázist is bírálja. Azzal is vádolják Petrót, hogy elutasítja az „őszinte és nyílt párbeszédet” „extrakcionista politikájáról”.
Mindenekelőtt a Németországgal kötött, a víz felhasználásáról és kezeléséről szóló megállapodást is bírálják. Körülbelül egy évvel ezelőtt Németország és Kolumbia szándéknyilatkozatot írt alá egy klímavédelmi szövetségről. A megállapodás értelmében Németországnak a megújuló energiák bővítésébe, az erdők és a biológiai sokféleség védelmébe, valamint a fenntartható városfejlesztésbe kell befektetnie Kolumbia számára. Annak idején további, akár 200 millió eurós pénzügyi támogatást javasoltak a dél-amerikai ország klímacéljainak megvalósításához.
A német kormány külgazdasági és külügyminisztériuma szerint Kolumbia „nem használja fel hatékonyan a vizét”, de „Németországból is érkeznek megoldások”. A honlap több olyan kolumbiai szennyvíz- és szennyvíztisztító telep építési projektet mutat be, amelyet Németország finanszíroz vagy társfinanszíroz.
Francisco Cubides admirális, a kolumbiai fegyveres erők parancsnoka a média állítólagos „terrorfenyegetettségről” szóló hírei kapcsán biztosította, hogy az ENSZ-rendezvény biztonsága garantált. A 3. dandár mintegy 500 katonája és a városi különleges erők zászlóaljának mintegy 600 katonája tartózkodik Caliban. Szorosan együttműködnek a rendőrséggel. Mintegy 12 000 egyenruhást küldenek Kolumbia harmadik legnagyobb városába, hogy támogassák a csúcstalálkozó megszervezését.
Iván Velásquez védelmi miniszter kijelentette, hogy megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket Cali és a COP16 vendégeinek védelme érdekében. Minden területen „megfelelő biztonsági intézkedésekre kerül sor”.
Susana Muhamad környezetvédelmi miniszter a jelentések miatt négy nappal elhalasztotta a csúcstalálkozó programjának bemutatását, de biztosította, hogy „a COP16 szervezése továbbra is a terveknek megfelelően halad”. Azt is megerősítette, hogy „minden biztonsági garancia adott a konferencia sikeres és zökkenőmentes lebonyolításához”.
Még ha a csúcstalálkozó biztonságát nem is fenyegeti konkrét veszély, a Farc disszidensek erőszakos fellépése nehéz helyzetbe hozza a szervezőket és a házigazda Cali városát, alig néhány hónappal az ENSZ-csúcstalálkozó előtt. Az EMC támadásokat hajt végre a rendőrség és a hadsereg ellen, különösen a szomszédos Cauca megyében és a Valle del Cauca tartományban, amelynek fővárosa Cali a Csendes-óceán partján fekszik. A COP16 helyszínétől mindössze 30 kilométerre fekvő Robles faluban július 19-én bomba robbant a rendőrőrs előtt. A disszidensek által elkövetett fegyveres támadásokról szinte naponta érkeznek jelentések.
Különösen paradox, hogy a csúcstalálkozó résztvevői között sok környezetvédelmi és éghajlatvédelmi aktivista, valamint emberi jogi aktivista lesz, akik egy olyan országba utaznak, ahol csak 2024-ben már több mint 80 aktivistát gyilkoltak meg. A legveszélyesebb régiók Cauca, Putumayo, Nariño és Valle del Cauca, az ország délnyugati részén fekvő megyék, ahol nagy mennyiségű koka termesztése folyik.
Írta: Ariana Pérez
Forrás: infobae