Észak- és Dél-Amerika öt országa közelít a nagyfokú vízhiányhoz

Guyana, Peru, Mexikó, Chile és az Egyesült Államok egyes régiói mostantól vezetik azon dél- és észak-amerikai országok listáját, amelyek a következő években a legnagyobb vízhiánytól szenvedhetnek – derül ki a World Resources Institute (WRI) felméréséből.

A grafikon a vízkivétel és a vízellátás (vízstressz) 2050-re előre jelzett globális arányát mutatja
A grafikon a vízkivétel és a vízellátás (vízstressz) 2050-re előre jelzett globális arányát mutatja

A szervezet által készített Atlas de Riesgos Hídricos (Vízkockázati atlasz) szerint a vízkészletek világszerte rohamosan fogynak az éghajlati válság, a népességnövekedés és a globális felmelegedés miatt.

A jelentés szerint az USA egyes régióiban a vízkockázat 20 és 40 százalék között van, és a közepes és magas kockázatú kategóriába sorolják, ahogyan Guyana esetében is. Peru a rendelkezésre álló készleteinek 40-80 százalékát vonja ki.

A százalékos index azt jelzi, hogy a vízkivétel milyen magas a megújuló vízkészletekhez képest. Ezek a megújuló erőforrások a hosszú távú potenciális vízkészletként jelennek meg. Ha a vízkészlet 20 százalékát vagy annál többet használnak fel, akkor ezt nemzetközi összehasonlításban vízstressznek nevezik. A túlzott vízfelhasználás visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat és akadályozhatja a gazdasági fejlődést.

Mexikó a vízellátás szempontjából nagy kockázatnak van kitéve, Mexikóváros már most is válságban van. Chile a megújuló vízkészletének több mint 80 százalékát használja fel.

Chilében a vízkészletek a kritikus régiókban a hőmérséklet-emelkedés és a változó csapadékviszonyok együttes hatása miatt nagy valószínűséggel csökkenni fognak.

A Chilei Egyetem honlapja szerint a dél-amerikai ország 2024-re Latin-Amerikában a vízhiány tekintetében az élen fog járni. Ezt a nem megfelelő gazdálkodásnak tulajdonítják, mivel a kereslet – többek között az ipari és mezőgazdasági termelésből származó – meghaladja a kínálatot.

Egy tanulmány szerint az ország területének 49 százalékát érinti az aszály, és 58 településen tapasztalható vízhiány, nemcsak a háztartási fogyasztás, hanem a mezőgazdaság számára is.

Pilar Barría, az egyetem erdészeti karának oktatója hozzátette, hogy a talajban, a gleccserekben és a mellékfolyókban tárolt víz hiánya, amely fokozatosan csökken, további hatást gyakorol.

A világ egynegyede évről évre ismételten szélsőséges vízhiánnyal szembesül, ami veszélyezteti az életet, a munkát, az élelmiszer- és energiabiztonságot – áll a WRI jelentésében.

„A víz létfontosságú a növénytermesztés és az állattenyésztés, az áramtermelés, az emberi egészség biztosítása, az igazságos társadalom előmozdítása és a globális éghajlati célok elérése szempontjából” – áll a jelentésben.

Forrás: Amerika21