Julian Assange jogilag megtámadhatja az Egyesült Államoknak való közelgő kiadatását. A brit legfelsőbb bíróság két bírája – Victoria Sharp és Jeremy Johnson – londoni idő szerint hétfőn nem sokkal déli 12 óra után hozta meg a mérföldkőnek számító döntést, amely részben a Wikileaks alapítójának kedvez. A védelemnek és a vádnak most a hét végéig van ideje arra, hogy a Legfelsőbb Bíróságon fellebbviteli tárgyalásra terjesszék elő ügyüket.
Stella Assange, a bebörtönzött újságíró ügyvédje és felesége a bíróság épülete előtt Joseph Biden amerikai elnökhöz intézett követelését ismételte meg: „Ne hagyja, hogy ez így menjen tovább”. A Biden-kormány számára „itt volna az ideje, hogy ejtse az ügyet”.
Hétfőn a londoni legfelsőbb bíróság mindkét bírája elégtelennek ítélte azokat az amerikai garanciákat, amelyek szerint Assange az Egyesült Államoknak történő kiadatása esetén a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát garantáló alkotmányos cikkely alapján védelemben részesül. A kamara azonban nyilvánvalóan elegendőnek ítélte az amerikai nagykövetség biztosítékait, miszerint Assange-t nem fenyegeti halálbüntetés, ha elítélik; a bíróság elutasította az ezzel kapcsolatos aggályokat. Az öt éve a szigorúan őrzött belmarshi börtönben raboskodó Assange ügyvédei Gordon Kromberg amerikai főügyész nyilatkozataira hivatkozva azzal érveltek, hogy egy külföldi állampolgárnak az Egyesült Államokban nincsenek jogai a szólás- és sajtószabadságot garantáló első alkotmánymódosítás értelmében, „legalábbis a nemzetbiztonsági ügyek tekintetében”. Assange-t tehát állampolgársága alapján hátrányos megkülönböztetés érheti, és ha elítélik, halálbüntetésre számíthat.
Kromberg, akinek elemzésére az ügyészség az egész ügy során támaszkodott, többször is kijelentette, hogy az Egyesült Államok az Első Alkotmány-kiegészítés esetleges megtámadása során azzal érvelhet, hogy a külföldi állampolgárokat nem illeti meg a védelem, mivel „nemzetvédelmi információkról” van szó. Mivel Assange ausztrál állampolgár, és az USA külföldön elkövetett bűncselekményekkel vádolja, „a valós kockázat” továbbra is fennáll. A brit belügyminisztérium képviselője, Ben Watson hétfőn még csak egy rövid közleményt adott ki, amelyben arra szólította fel a bírákat, hogy utasítsák el a Wikileaks-alapító kérelmét.
Julian Assange-t 17 rendbeli kémkedéssel vádolják az Egyesült Államokban, mert mintegy 700 ezer bizalmas dokumentumot tett közzé az amerikai katonai és diplomáciai tevékenységről. Assange közzétételi platformja, a Wikileaks információkat terjesztett a háborúkról, különösen az iraki és afganisztáni háborúkról, beleértve az amerikai hadsereg katonái által civilek és újságírók meggyilkolásáról és a foglyok rossz bánásmódjáról szóló bizonyítékokat. Assange-ra akár 175 év börtönbüntetés is várhat, ha az Egyesült Államokban elítélik. Egy bírósági döntést követően Priti Patel volt brit belügyminiszter 2022 júniusában engedélyezte és teljesítette az amerikai kiadatási kérelmet. A vádemelés célja azonban az, hogy elhallgattasson egy olyan újságírót, aki nem riad vissza a hatalmon lévők, valamint háborús bűneik és korrupciójuk nyilvánosságra hozatalától – és hogy a jövőben minden mást elrettentsen a hasonló törekvésektől.
Írta: Anja Larsson és John Brown
Forrás: JungeWelt
