A Karib-térség a világ azon régiójává vált, ahol a legmagasabb a gyilkosságok száma. Fokozatosan nő a nemzetközi kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó bandák terjedése. A növekvő gyilkossági arányok miatt a karibi államok a szervezett bűnözés erőszakosságát tartják a régió legnagyobb problémájának.
A Karibi Közösség (Caricom) főtitkára, Carla Barnett „járványnak” nevezte a csoportos bűnözést. Sürgette, hogy „növeljék az emberi és pénzügyi erőforrásokat, foglalkozzanak a bűnözés kiváltó okaival, és enyhítsék az erőszak társadalmakban tapasztalható pusztító hatásait”.
Az elmúlt években a Karib-térség lett a világ azon régiója, ahol a legmagasabb a gyilkosságok száma, megelőzve Közép-Amerikát. Az olyan országok, mint Jamaica, Szent Vincent és a Grenadine-szigetek, Trinidad és Tobago, a Bahamák és Belize folyamatosan a világ legmagasabb gyilkossági rátával rendelkező országai közé tartoznak. Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának legutóbbi jelentéséből kiderült, hogy a régióban „az elmúlt években a leglátványosabban nőtt az emberölési erőszak, ami nagyrészt a bandák közötti, a kábítószerpiacokért folytatott intenzív versenynek köszönhető”.
A Karib-térség tranzitzóna a közép- és dél-amerikai kábítószertermelő országok és az észak-amerikai és európai fogyasztó országok között.
A szakértők a szegénység és az informális gazdaságok fontosságára is rámutatnak a szervezett bűnözés szempontjából. Számos karibi országban a gazdasági teljesítmény akár egyharmadát is az informális szektorban állítják elő. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy a karibi lakosság nagy százaléka bizonytalan közállapotokat él át, és nem fér hozzá teljes mértékben a lakhatáshoz, az alapvető energiaellátáshoz, az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokhoz, valamint az igazságszolgáltatáshoz.
Számos bűnszervezet saját gazdaságot épített ki, amely magában foglalja a kábítószer-kereskedelmet, az illegális bányászatot, a csempészetet és az emberkereskedelmet. Ez lehetővé teszi számukra, hogy munkahelyeket teremtsenek és olyan infrastruktúrákat építsenek ki, amelyek társadalmi bázist biztosítanak a bűnözői műveletekhez. Pénzügyi forrásaiknak köszönhetően a bandák gyakran jobban felszereltek, mint az állami biztonsági erők.
A Caricom-államok rámutatnak az USA felelősségére is az erőszakért: ők az illegális lőfegyverek és lőszerek legfontosabb forrása. A Bahamák miniszterelnöke, Philip Davis elítélte, hogy az országában lefoglalt illegális lőfegyverek 98,6 százaléka közvetlenül az USA-ból származik. „Felszólítottuk az amerikai kormányt és az amerikai fegyvergyártókat, hogy működjenek együtt a Caricom-tagállamokkal” – mondta Davis úr. A Bahama-szigetek és más karibi államok csatlakoztak ahhoz a perhez, amelyet Mexikó indított az amerikai fegyvergyártók ellen (miamerikank.hu erről beszámolt https://miamerikank.hu/attores-mexiko-beperelheti-az-amerikai-fegyvergyartokat/). A felperes államok tízmilliárd dollár kártérítést követelnek a területükön az USA-ban gyártott fegyverek által okozott károkért.
A több mint 50 éve folyó „drogellenes háborút” elvesztettnek kell tekinteni – követelik a szakértők. Román David Ortiz Marina, latin-amerikai és európai biztonsági kérdésekkel foglalkozó tanácsadó és professzor bírálja, hogy a jelenséget még mindig kizárólag a „szervezett bűnözés” körébe sorolják. Ez alábecsüli a társadalmi okokat és a ma már óriási politikai következményeket, amikor az államok elveszítik a területük feletti ellenőrzést.
A Bahamák nemzetgyűlése április elején egy sor szigorúbb törvényt fogadott el. A jövőben a szervezett bűnözéssel kapcsolatos tevékenységeket akár 100.000 dollárig terjedő pénzbírsággal és akár 25 év börtönnel is büntethetik. A tetoválásokat, testjelzéseket, jeleket vagy ruházatot a bíróságok a bandatagság bizonyítékaként értelmezhetik.
Philip Davis elnök azzal indokolta a szigorúbb büntetéseket, hogy a New Providence szigetén elkövetett gyilkosságsorozatot olyan elkövetők követték el, akik az óvadék megfizetése után szabadlábon voltak, annak ellenére, hogy súlyos bűncselekményeket követtek el. Az elmúlt években a Bahamákon volt az egyik legmagasabb a gyilkosságok száma a világon.
Belize egyes részein 2024 márciusában szükségállapotot hirdettek a növekvő erőszak miatt. Dame Froyla Tzalam főkormányzó a bandák tevékenysége miatt a főváros Belize City déli részére és a Cayo körzet egyes részeire hirdette ki. Belize-ben különösen az Egyesült Államokban alapított Bloods és Crips bandák keverednek véres összecsapásokba.
Maga a Dominikai Köztársaság a régió egyik legbiztonságosabb országa. Földrajzi elhelyezkedése azonban az országot a kokain fontos átrakó központjává teszi. A „Trinitarios” banda, amelyet dominikai foglyok alapítottak 1989-ben az USA-ban, központi szerepet játszik a nemzetközi drogkereskedelemben, és állítólag ma több mint 30.000 tagot számlál. Az USA-ban, Spanyolországban és Olaszországban tevékenykednek.
2023-ban Jamaicát megelőzte a karibi Saint Kitts és Nevis állam, mint a világ legmagasabb gyilkossági rátával rendelkező országa. A gyilkossági ráta 2023-ban 60,9 volt 100 000 lakosra vetítve.
„Jamaica nem háborús ország, de a gyilkossági arányunk, az erőszakos halálesetek száma a háborús országokéval van egy szinten” – mondta Andrew Holness miniszterelnök. 2017-ben a jamaicai hatóságok 257 aktív bandaszervezetet számoltak össze. Ezek a főváros, Kingston szegénynegyedeiből indultak ki, és zsarolással és kábítószer-értékesítéssel kezdték. A bandák némelyike azóta nagyhatalmú szervezetté nőtte ki magát, amelyek politikai pártokkal tárgyalnak a választásokon szerzett szavazatokért és közbeszerzésekért cserébe.
Trinidad és Tobago az elmúlt években folyamatosan a legmagasabb gyilkossági rátával rendelkező országok között szerepelt. Az országban 2022-ben rekordszámú, több mint 600 gyilkosságot jegyeztek fel, ami majdnem kétszer annyi, mint tíz évvel ezelőtt. „Ezt a háborút nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük” – hangsúlyozza Keith Rowley miniszterelnök. Trinidad és Tobagóban a helyzetet súlyosbítják az etnikai-vallási konfliktusok. A muszlim bandák, mint például a „Féktelen ISIS”, nem muszlim bandák, mint például a „Rasta City” ellen harcolnak.
Írta: René Thannhäuser
Forrás: Amerika21
