Az ENSZ Közgyűlése latin-amerikai szavazatokkal elfogadta a Gázai övezetben a tűzszünetet támogató határozatot. 153 állam szavazott igennel, tíz ellene, 23 pedig tartózkodott. A korábban a Biztonsági Tanács elé terjesztett szöveg azonnali humanitárius megoldást, tűzszünetet és a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátását, valamint a humanitárius segélyek folyamatos hozzáférését követeli.
A palesztin kérdésről szóló ENSZ-határozatokra hivatkozva a Közgyűlés megismételte azt a követelését is, hogy minden fél teljesítse a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit, beleértve a nemzetközi humanitárius jogot, különös tekintettel a polgári lakosság védelmére.
Latin-Amerikából Guatemala és Paraguay a határozat ellen szavazott, Izrael, az Egyesült Államok, Ausztria, a Cseh Köztársaság, Libéria, Mikronézia, Nauru és Pápua Új-Guinea mellett. Argentína és Uruguay tartózkodott, csakúgy, mint Ausztrália, Németország, Magyarország, Görögország, az Egyesült Királyság, Olaszország, India, Japán, Svédország és Svédország.
A jelenleg eszkalálódó közel-keleti konfliktusról szóló ilyen típusú állásfoglalás szavazásra bocsátása óta először Argentína változtatott magatartásán. Ahelyett, hogy támogatták volna a tűzszünetet, az argentin képviselők tartózkodtak a szavazástól. A szavazás két nappal Javier Milei elnök hivatalba lépése után történt, és az amerikai kormány és Izrael felé tett egyértelmű gesztusként értelmezhető.
Venezuela, amely szintén támogatja a tűzszünetet, nem tudott részt venni a szavazáson. Az országot megfosztották szavazati jogától, mert nem fizette be az ENSZ-hozzájárulásait.
A szöveg a Közgyűlésben történt elfogadása miatt nem kötelező érvényű a nemzetközi jog értelmében, csupán iránymutatást vagy ajánlást jelent. A támogatás azonban megerősíti a tagállamok többségének a konfliktus azonnali befejezése melletti álláspontját, amelyet António Guterres ENSZ-főtitkár is követel.
A rendkívüli ülésszak korábban elutasította az Egyesült Államok és Ausztria által benyújtott két módosító indítványt, amelyek kifejezetten elítélték a palesztin Hamász mozgalmat.
„A kifejezetten tűzszünetre felszólító határozat elfogadása és végrehajtása az egyetlen garancia az ártatlan civilek megmentésére” – mondta Oszama Mahmúd Abdelkhalek egyiptomi ENSZ-nagykövet a határozat ismertetésekor.
Az ENSZ-közgyűlés elnöke, Dennis Francis a maga részéről az ártatlan civilek szenvedéseinek megszüntetésének sürgősségét hangsúlyozta. „Egyetlen prioritásunk van – csak egy -, az életek megmentése” – mondta, és a több mint két hónapja tartó konfliktus után az enklávéban zajló erőszak befejezésére szólított fel.
A kedden elfogadott szöveg múlt pénteken a Biztonsági Tanácsban megbukott a főtitkár felhívása ellenére, aki az ENSZ Alapokmány 99. cikkére hivatkozva az ellenségeskedések beszüntetésére szólított fel. Ez kimondja: „A főtitkár a Biztonsági Tanács figyelmét felhívhatja minden olyan ügyre, amely véleménye szerint veszélyeztetheti a nemzetközi béke és biztonság fenntartását”. Ez az első alkalom, hogy Guterres hivatalba lépése óta él ezzel az eszközzel.
A tervezetet a testület 15 tagjából 13-an jóváhagyták, és több mint 100, az ENSZ-ben képviselt ország – köztük Kuba – támogatta, de az Egyesült Államok megvétózta.
Közben Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök hangsúlyozta, hogy kormánya továbbra is elkötelezett a Gázai övezetben a tűzszünet és a Hamász által ejtett túszok szabadon bocsátása mellett. „Alapvető fontosságú, hogy a nemzetközi közösség olyan kétállami (Palesztina és Izrael) megoldásért dolgozzon, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy biztonságban és harmóniában éljenek együtt” – mondta Lula a világ 19 gazdasági országát és az Európai Uniót tömörítő G20-ak soros elnökeként tartott első beszédében.
„A humanitárius jog mindennapos megsértése megdöbbentő, és a háború következtében több ezer ártatlan civil áldozatot követelt, különösen nőket és gyermekeket” – ítélte el a brazil Munkáspárt alapítója.
Forrás: Amerika21
