A klímaváltozás miatt Latin-Amerikában 2030-ig további 5,9–17,9 millió 25 év alatti ember fog szegénységben élni. Ez derül ki az ENSZ Gyermekalapja (Unicef) és az ENSZ Latin-Amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottsága (Cepal) nemrégiben megjelent jelentésének becsléseiből.
A becslések 18 országban végzett vizsgálatokon alapulnak, köztük Argentínában, Bolíviában, Brazíliában, Chilében, Ecuadorban, Kolumbiában, Mexikóban és Peruban. Az UNICEF/CEPAL szerint ezekben az országokban 94 millió gyermek és fiatal él, akiket szegénynek minősítenek. A gyermekek és a fiatalok aránytalanul sebezhetőek a klímaváltozás hatásai, például az árvizek vagy az aszályok tekintetében.
„A fiúk, a lányok és a tinédzserek viselik a klímaváltozás legnagyobb terheit, nemcsak azért, mert testük még fejlődésben van és sebezhetőbb az extrém eseményekkel, például ciklonokkal vagy hőhullámokkal szemben, hanem azért is, mert ezek az események negatívan hatnak a család megélhetésére és az oktatásukra” – hangsúlyozza Roberto Benes, az UNICEF latin-amerikai és karibi regionális igazgatója.
A szerzői csapat három klímakörülményt dolgozott ki az érintett személyek számának kiszámításához: „Nettó nulla 2050”, „Jelenlegi politikák” és „Nagyon kevés, nagyon késő” (az úgynevezett klíma-tevékenység hiánya). A három változat különböző üvegházhatású gázok globális szintű csökkentési céljait veszi alapul. Az ambiciózus nettó nulla cél esetén további 5,9 millió gyermek és fiatal kerülne szegénységbe, a közepes forgatókönyv esetén 9,9 millió, az éghajlat-tevékenység hiányában pedig 17,9 millió.
A kormányoknak is nagy szerepük lehet ebben. Ha nem hoznak intézkedéseket a klímaváltozás társadalmi hatásainak kiegyenlítésére, a következmények még súlyosabbak lesznek. Az egyenlőtlenség csupán 1%-os növekedése esetén az Unicef és a Cepal a gyermekek és fiatalok körében a szegénység körülbelül kétszeresére történő növekedését jósolja.
Annak ellenére, hogy ők a legsebezhetőbbek, jelenleg a régió multilaterális klímapolitikai forrásainak csupán 3,4%-át fordítják gyermekek és fiatalok számára megfelelő projektekre. Az UNICEF/CEPAL szerint a klímaprojektek finanszírozásában nem részesülnek prioritásban az e korosztály igényei.
Ennek fényében a tanulmány szerzői négy területen javasolják a gyermekek és fiatalok védelmét:
A szociális szolgáltatások és a kritikus infrastruktúrák klímaellenálló képességének erősítése az egészségügy, a táplálkozás és az oktatás területén, különösen a gyermekek életük első 1000 napjában
A gyermekek jogainak biztosítása és a gyermekek és fiatalok releváns szereplőként való bevonása érdekében a gyermekek számára megfelelő klímamegoldások finanszírozásának növelése
A szélsőséges időjárási események esetén a gyermekek különleges igényeit figyelembe vevő szociális védelmi és vészhelyzeti intézkedések előmozdítása
Az iskolákban a klíma és az éghajlatváltozás témájában nyújtott oktatási lehetőségek javítása, hogy a gyermekek és fiatalok felkészüljenek a változó világ kihívásaira
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás befolyásolja a generációk közötti igazságosság kérdéseit. A jövő generációi nagyobb kockázatnak vannak kitéve, hogy szegénységben éljenek olyan döntések és fejlemények miatt, amelyekért nem ők a felelősek. Emellett nem lehet pontosan megjósolni, hogy a szegénység terjedése milyen következményekkel jár majd a társadalmakra nézve.
Írta: Hans-Peter Schmutz
Forrás: Amerika21









