Az ecuadori kormány áramhiány miatt adagolta az áramellátást. Egyes régiókban szeptember 30. és október 6. között naponta és éjszaka akár 14 órára is kikapcsolták az áramot. Az intézkedés meglepetésként érte a lakosságot. Az elmúlt napok esőzései után azonban nemrégiben némileg csökkentek az áramkimaradások.
A kormány csak tavasszal vezette be az egész országra kiterjedő, este 22 órától reggel 6 óráig tartó áramszünetet, hogy minimálisra csökkentse az országot 2023 óta sújtó energiaválságot. A forgatókönyv most megismétlődött.
Ecuador az áram 75 százalékát vízenergiából termeli. Az áram tehát a folyók vízhozamától függ. A súlyos aszály miatt az ország víztározóiban történelmi mélypontokat mértek. Ez az El Niño időjárási jelenséggel is összefügg.
„Káosz van” – mondta Daniel Noboa elnök a múlt héten az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban. Miközben Noboa az Egyesült Államokban tartózkodott, az energiaügyért és a környezetvédelemért felelős minisztereknek magyarázatot kellett adniuk az országnak a vízadagolásra.
„Nincsenek jó híreim” – ismerte el Antonio Congalves energia- és bányaügyi miniszter szeptember végén Quitóban. Az ország második legnagyobb Mazar víztározója, amely két vízerőművet táplál, amelyek együttesen 1500 megawattot (MW) termelnek, az esőhiány miatt szeptember végén elérte a kritikus szintet.
A Sierra és az Amazonas vidékén lehullott csapadékkal javult a Coca Codo Sinclair erőmű teljesítménye, amely 1500 MW kapacitásával a legnagyobb az országban, és a Mazar víztározó szintje kissé emelkedett. Ennek eredményeként múlt péntek óta némileg csökkentek az áramkimaradások – jelentette be az energiaügyi minisztérium.
Az energiaügyi miniszter biztosított arról, hogy a kormány továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet az egész országban, és reméli, hogy több termikus és megújuló energiaforrás bevonásával sikerül csökkenteni az országos áramhiányt.
A jelenlegi hiány mintegy 1080 MW. Egyes esetekben, például Paute-ban, a működést ideiglenesen teljesen felfüggesztették, hogy megvárják az esőt. A kormány ezért további 430 MW-ot vásárolt, és Kolumbiából is tudott áramot importálni. Tavasszal a szomszédos országnak nemrégiben le kellett állítania az áram exportját Ecuadorba, mert az aszály miatt szintén hiányokkal küzd.
A vízhiány mellett a csapadékhiány az erdőtüzeket is táplálja, és veszélyezteti az élelmezésbiztonságot. A kormány ezért 19 tartományban vörös riasztást rendelt el.
A múlt héten a dél-amerikai országban több szakszervezet is figyelmeztetett az áramkimaradásoknak az ország iparára és gazdaságára gyakorolt hatására.
A quitói kereskedelmi kamara elnöke szerint minden egyes nap, amikor áramszünet van, 3,5 millió dollár veszteséget okoz az ország gazdaságának. Más gazdasági szereplők 25 millió dollárra becsülik az áramkimaradás okozta napi veszteséget.
A feldolgozóipart különösen érinti a kimaradás, mivel éjszaka, azaz áramszünetek idején is termelniük kell – magyarázza a Cuencai Ipari, Termelési és Foglalkoztatási Kamara.
Az energiaválság nem új jelenség. Amikor Noboa 2023-ban átvette a kormányrudat, már akkor is napi négyórás áramkimaradások voltak, amelyek az idő múlásával egyre súlyosbodtak. Az egyik első törvényt, amelyet a kormány annak idején a kongresszus elé terjesztett, „Zéró áramkimaradás” címmel, a képviselők támogatták. Szakértők szerint a kormány évek óta nem fektet be az energiaszektorba.
Forrás: Ministrerio de Energía y Minas
