A 20 erőműegységből kilenc nem működik, az áramszükségletnek csak a felét fedezik. Újabb, az október közepéhez hasonló áramszünet fenyegeti az országot? Továbbra is feszült az energetikai helyzet Kubában. Miután kezdetben helyreállt az áramhálózat, és a szigetország néhány napot mérsékelt, három számjegyű hiánnyal vészelt át, a szűk keresztmetszetek csütörtök estére elérték az 1590 megawattot – közölte az UNE állami áramszolgáltató.
Ez azt jelenti, hogy az országos energiaszükségletnek jelenleg csak alig kevesebb mint a felét tudják fedezni, hasonlóan a közvetlenül az október 18-i országos áramszünet előtti helyzethez. Vicente de la O Levy energiaügyi miniszter aznap kommentálta a jelenlegi helyzetet.
A közműszolgáltató jelentése szerint a 20 erőműegységből kilenc jelenleg nem üzemel – kettővel több, mint az áramszünet előtt. Hat egység műszaki hiba miatt állt le, míg három másik egységet tervezett karbantartási munkálatok miatt vontak le a hálózatról. A helyzet azután romlott, hogy vasárnap meghibásodott a marieli erőmű egyik blokkja, aminek következtében a hiány először emelkedett ismét négy számjegyűre.
Az elektromos hálózat instabilitásának egyik oka az elavult rendszerek elhasználódása. A kubai erőművek többsége évtizedekkel ezelőtt épült, és az amerikai gazdasági szankciók és a devizahiány miatt egyre nehezebben tarthatók karban. A források hiánya és a modern alkatrészekhez való korlátozott hozzáférés arra kényszeríti az UNE áramszolgáltatót, hogy elavult technológiákat és anyagokat használjon. Ez tovább növeli az áramkimaradásokra való érzékenységet. Ezenkívül a kubai nehéz fűtőolaj, amelyet különösen a devizahitelek szűkössége idején használnak, magas kéntartalmú, ami növeli az elhasználódást.
A kubai hírekben megjelent nyilatkozatában O Levy kifejtette, hogy a helyzet jelenleg ismét súlyos. A santiagói Felton erőművel, amely jelenleg karbantartás alatt áll, és a cienfuegosi Céspedes erőművel az ország két legfontosabb erőműve jelenleg nem kapcsolódik a hálózathoz.
„A hálózatot érte a csapás” – mondta. Mindazonáltal a helyzet más, mint közvetlenül az áramkimaradás előtt. „Jelenleg olyan pletykák terjednek a közösségi médiában, hogy az elektromos hálózat ismét összeomlik. Mi most hivatalosan azt mondjuk: ennek a feltételei nem adottak” – mondta a miniszter. Ma több üzemanyag van, és ezért lehetőség van a decentralizált termelésre úszó erőműveken és dízelgenerátorokon keresztül.
A szükséges üzemanyagot jelenleg újraosztják, hogy ezeket be lehessen kapcsolni. „Szombaton és vasárnap némi javulást fogunk látni a jelenlegi helyzetben” – biztosította O Levy.
Az AP hírügynökség jelentése szerint az első olajszállítmányok most érkeztek meg Mexikóból, amelyet Claudia Sheinbaum elnök az áramszünet és az Oscar hurrikán után támogatásként jelentett be. A jelentés szerint csütörtökön 412 ezer hordó nyersolaj érkezett Cienfuegos kikötőjébe. Szerda este további 67 ezer hordó, nyilvánvalóan gázolaj érkezett. Ezek várhatóan a jövő hét elején érkeznek meg Santiago de Cuba városába.
„Mexikó most kulcsfontosságú, mert Venezuela visszafogta a Kubába irányuló szállításokat, és orosz olaj egyelőre sehol sem látható” – mondta Jorge Piñon, az austini Texasi Egyetem Energiaközpontjának vezető kutatója, aki nyomon követi a szállítmányokat. A Reuters hírügynökség adatai szerint a Venezuelából érkező szállítások a 2023-as napi 51 ezer hordóról 27 ezer hordóra csökkentek. Kuba fogyasztása napi 90 ezer hordó körül van.
Az október 17-én elfogadott rendkívüli intézkedéseket, amelyek szerint minden nem létfontosságú tevékenységet fel kell függeszteni, nem hajtották végre, miután helyreállt az elektromos hálózat. Az éjszakai klubok és más nagyfogyasztók továbbra is nyitva tartanak. A nagy energiahiány azonban elhúzódó, gyakran tizenkét órát meghaladó áramkimaradásokhoz vezet, amelyek messze túlmutatnak a tervezett leállítási ciklusokon. Emellett gyakoriak a feszültségingadozások, amelyek növelik az elektromos készülékek károsodásának kockázatát. A helyzet különösen feszült az ország középső és keleti részén, ahol a lakosság egyre inkább szenved a korlátozásoktól.
Miguel Díaz-Canel elnök a hét folyamán több tartományba is ellátogatott. Ezek között volt Guantánamo, ahol az Oscar hurrikán halálos áldozatainak száma már nyolcra emelkedett.
A látogatások során a média az új napelemparkokra összpontosított, amelyek jelenleg több helyen épülnek. A következő két évben 2000 megawattnyi napenergiát fognak telepíteni. Bayamóban például négy parkot építenek, amelyekkel Granma tartomány villamosenergia-szükségletének 80 százalékát fedezhetné. A tervezett parkok közül az elsőt 21,8 megawatt kapacitással várhatóan 2025 áprilisában adják át.
Kuba azt tervezi, hogy 2030-ra 37 százalékra növeli a megújuló energiák arányát, és ezt később tovább növeli. Eddig azonban a szigetország messze elmarad a saját maga által meghatározott ütemtervtől, amelyet először 2014-ben véglegesítettek. A megújuló energiák aránya jelenleg öt százalék körül van.
Október 18-án teljes áramszünet volt az elektromos hálózatban (a miamerikank.hu beszámolt erről). Ez volt az első ilyen jellegű kiesés, amelyet nem hurrikán okozott. Mint az áramszolgáltató szakértői kifejtették, a Guiteras erőmű váratlan meghibásodása miatt aznap túl nagy volt a hiány, amelyet a 2005-ben vásárolt generátorok üzemanyaghiány miatt nem tudtak pótolni. Segítségükkel és a Venezuelából érkező folyamatos szállítással a 2000-es évek elején sikerült leküzdeni az 1990-es évek áramkimaradásait. Ma az üzemanyaghiány mellett a dízelgenerátorok közül sokan a pótalkatrészek hiánya miatt sem működnek.
Bruno Rodríguez külügyminiszter az ENSZ-ben tartott beszédében ezért a sziget ellen jelenleg is tartó amerikai gazdasági blokádot is felelőssé tette. Különösen a Donald Trump volt amerikai elnök által 2019-től bevezetett szigorúbb intézkedések, például az, hogy Kubát a „terrorizmust támogató állam” közé sorolták, nehezítették meg jelentősen az üzemanyag és a pótalkatrészek beszerzését – mondta Rodríguez.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: Amerika21
