ELN: „A jobboldal blokkolja az elnök minden reformtervét”

Az ELN alapítója, Nicolás Rodríguez nem hisz a gyors békefolyamatban.

Rodríguez: „A szegényeknek joguk van lázadni” - A hadsereg hírszerzése szerint az ELN-nek 5.000 harcosa van.
Rodríguez: „A szegényeknek joguk van lázadni” - A hadsereg hírszerzése szerint az ELN-nek 5.000 harcosa van.

2022-ben Kolumbia megválasztotta első baloldali elnökét, Gustavo Petrót. Nem változtatta meg ez teljesen a politikai koordinátákat?

Való igaz, hogy a mai Latin-Amerika már nem az 1960-as évek kontinense. 2000 óta szinte mindenhol progresszív kormányok uralkodtak, legalábbis átmenetileg, és Petro elnök ebbe a kontextusba illeszkedik. A 2021 áprilisában, a koronavírus-járvány idején Kolumbiában lezajlott szegénységi lázadás után Petro ügyesen csatornázta be az ország társadalmi elégedetlenségét. Azonban, bár kormánya jelentős előrelépést jelent, a lakosság még mindig nem fér hozzá a hatalomhoz. A jobboldal megakadályoz minden fontos szociális reformot – például az egészségügyi és a nyugdíjrendszerre vonatkozó reformokat. Ezek inkább liberális, mint forradalmi projektek.

Az ELN békemegállapodásról tárgyal a Petro-kormánnyal, és önök megállapodtak egy menetrendben. Miért nem haladnak gyorsabban a tárgyalások?

Az ELN az 1990-es évek óta törekszik a kolumbiai fegyveres konfliktus politikai megoldására. De a kolumbiai kormányoknak egészen más elképzelésük van arról, hogy mi a béke, mint nekünk. Számukra ez a lázadó csoportok leszereléséről szól. A gerillák lefegyverzése azonban nem változtat az ország társadalmi és politikai problémáin. A fegyveres konfliktus okai, a társadalmi egyenlőtlenség és a politikai hatalom kevesek kezében való összpontosulása érintetlenül marad. Számunkra a békefolyamat a politikai erőszak alapjainak a társadalmi változásokon keresztül történő megszüntetéséből áll.

Nicolás Rodríguez Bautista 1950-ben született az északkelet-kolumbiai San Vicente de Chucuríban, kakaótermelő családban. 1964-ben, mindössze 14 évesen csatlakozott az ELN gerilláihoz, és Manuel Pérez spanyol pap halála után a szervezet parancsnoka lett. Rodríguez csaknem hat évtizedet töltött a dzsungelben, amíg meg nem betegedett rákban, és 2018-ban a kolumbiai kormánnyal folytatott béketárgyalások részeként Kubába utazott kezelésre. Azóta az ELN tárgyalódelegációjának tagja.

Gustavo Petro elnök fiatalon baloldali gerilla is volt, legfontosabb reformprojektje pedig a közegészségügyi rendszer megerősítése. Nem érdemes ezt támogatni?

Dehogynem! Teljesen világos, hogy Kolumbiában konkrét reformokra van szükség a lakosság legégetőbb problémáinak enyhítésére. A reformok, amelyeket Petro akar, helyesek és szükségesek. Teljes mértékben támogatjuk őket. De mint mondtam, az a dráma, hogy a hagyományos felsőbb osztály nem fogja megengedni ezeket a reformokat. Az oligarchia hatalma olyan nagy, és meggyőződései olyan reakciósak, hogy az elnök nem tudja végrehajtani a programját.

A kommunista FARC gerillákat az 1990-es években valódi fenyegetésnek tekintették a politikai rendszerre nézve. Az ELN-ről mindig is sokkal kevesebb szó esett. Mekkora ma a szervezetük?

A hadsereg hírszerzése 5.000 harcosról beszél. A másik oldalról nem erősítjük meg a számokat, de azt hiszem, ez ad egy képet. Kolumbiában Latin-Amerika egyik legjobban felszerelt hadserege ellen harcolunk, amely hatalmas támogatást kapott az USA-tól, de Izraelből és az Egyesült Királyságból is. A katonai nyomás ellenére számos régióban megőriztük a pozíciónkat. Ez azért volt lehetséges, mert a lakosság mellett próbálunk kiállni. Célunk az önszerveződésük támogatása. Ezt nevezzük Poder Popularnak – népi hatalomnak.

Szeretnénk képessé tenni a közösségeket az önrendelkezésre. Nem avantgárdnak, hanem a tömegek támogatóinak tekintjük magunkat. A politikai szervezetek fontosak, de a forradalmak döntő tényezője maguknak az embereknek a szerveződése.

Kolumbiában a leglátványosabb probléma a kábítószer-kereskedelem okozta erőszak. A gerillák pedig megnyitották az utat a kokainüzlet előtt.

Ezzel az ELN-t illetően hevesen ellent kell mondanom. A szélsőjobboldal volt az, amely a kokatermesztést az ELN területeire hozta. Mi elleneztük a termesztést, sőt egyes területekről ki is szorítottuk. Igaz, hogy megadóztatjuk a kábítószer-kereskedőket, akik a kokaültetvényesektől vásárolnak, de az ELN sehol sem vesz részt a kábítószer-kereskedelemben. Azt az ELN-tagot, aki megszegi ezt a szabályt, szigorúan megbüntetjük. Ezért voltunk mindig is egy olyan szervezet, amelynek komoly pénzügyi problémái voltak. De örömmel elfogadjuk ezeket a nehézségeket.

Forrás: ND