Január 25. óta határozatlan idejű sztrájkkal tiltakoznak a helyi lakosok a perui Machu Picchu romvárosba szóló jegyértékesítés privatizációja ellen.
Az őslakos inkák a 15. században építették a várost több mint 2000 méteres magasságban, a Huayna Picchu és a Machu Picchu hegycsúcsok közötti gerincen, Cusco régióban. Az UNESCO 1983-ban vette fel a Machu Picchut a világörökségi listára.
A Joinnus magáncég átveszi a belépőjegyek online értékesítését, és így milliókat keres a bevételből – pénz, amelyből a lakosságnak semmi sem jut.
A tüntetők és a privatizáció ellenzői korrupcióval vádolják a kormányt és a kulturális minisztériumot. Azt állítják, hogy a szerződést közvetlenül a Joinnusnak ítélték oda, és hogy nem volt kötelező pályázati eljárás, illetve nem ítélték oda a szerződést a legkedvezőbb szolgáltatónak. A szerződés felbontását követelik. Leslie Urteaga kulturális minisztert el kell bocsátani, mert kárt okozott a falunak, és ő a felelős a turizmusra gyakorolt negatív hatásokért.
A Machu Picchu polgármestere, Elvis la Torre szintén bírálta a döntést: sem őt, sem a csapatát nem tájékoztatták arról a döntésről, hogy a jegyeket a Joinnuson keresztül értékesítsék. „A műemlék háta mögött dolgoznak” – mondta egy riporternek.
Urteaga ellenben azt állítja, hogy verseny nélkül nem volt közvetlen odaítélés. A Joinnus nem az egyetlen cég volt, amely pályázott a tenderre, hanem csupán a legkedvezőbb ajánlatot tette. Ráadásul az online platformra való átállást már 2023 novemberében bejelentették, és most csak a céget jelentették be.
Korábban a jegyeket kis üzletekben árulták Cuscóban és Aguas Calientesben, a hegyek lábánál fekvő kis faluban és Machu Picchu romvárosában.
Előfordult, hogy a turistáknak különböző árakat kínáltak, vagy csak a következő napokra szóló jegyeket adtak el, szállodai szobák bérlésével kombinálva. Vagy azt mondták nekik a boltban, hogy nincs több jegy, hogy aztán az utcán drágán megvásárolható belépőjegyekre hivatkozzanak. A korrupciónak és a feketepiacnak ezt a formáját az online értékesítéssel kellene megszüntetni a támogatók szerint.
Bár a közvetlen értékesítés nem szűnik meg teljesen, a helyi eladókat egy fontos – sok esetben egyetlen – bevételi forrástól fosztják meg.
A kulturális minisztérium szerint a privatizáció célja a romváros védelme is. A Machu Picchut naponta átlagosan 4.500 ember látogatja meg. Ennek következtében a világörökségi helyszínt a letaposás és a pusztulás veszélye fenyegeti. Még szeptemberben is le kellett zárni egyes részeit. A turisták újra és újra szemetet hagynak maguk után, vagy szuvenírként köveket lopnak. Az online jegyértékesítéssel könnyebbé válna a látogatók számának ellenőrzése.
A tiltakozások azonban folytatódnak. A tüntetők blokkolják a Cusco, Ollantaytambo és Aguas Calientes közötti vonatvonalat. A rendőrség könnygázt vetett be, és több ember megsérült.
Már több száz turistának kellett visszafordulnia, mivel a Machu Picchu felé vezető utat a sztrájkolók elállták, és a vonat nem tud továbbhaladni.
Silvana Robles kongresszusi képviselőnő és volt kulturális miniszter „a lakosság elleni rendőri elnyomás azonnali befejezését” követeli, és kifejti, hogy minden joguk megvan ahhoz, hogy a Joinnusszal kötött szerződés felbontását követeljék: ez nem volt törvényes a közvetlen odaítélés miatt.
A sztrájkra válaszul a Joinnus szombaton kijelentette, hogy önként lemond a jutalékáról, előrehozza a szerződés lejárati idejét, és részt vesz egy új pályázaton. A kulturális minisztérium megismételte, hogy nem tervezik a Machu Picchu privatizációját.
Írta: Julia Urbina
Forrás: Amerika21
