Az USA hadihajókat akar állomásoztatni az ország partjainál. Caracas 4,5 millió milicista mozgósítását jelenti be. A régió politikusai eszkalációtól tartanak.
Washington fenyegetései Venezuela ellen veszélyes méreteket öltöttek. Nő a nyílt katonai konfliktus kockázata a régióban. A Reuters hétfőn amerikai kormánykörökre hivatkozva jelentette, hogy a Pentagon a napokban három felfegyverzett hadihajót akar állomásoztatni közvetlenül az ország partjainál. A USS Gravely, USS Jason Dunham és USS Sampson irányított rakétákkal felszerelt rombolók nagy tűzerővel és hatótávolsággal rendelkeznek. Ezzel minden elképzelhető célpontot megtámadhatnak Venezuelában. Azonnali reakcióként Nicolás Maduro államfő hétfőn 4,5 millió milicista mozgósítását jelentette be. A Hugo Chávez volt elnök által létrehozott és a Bolivári Nemzeti Fegyveres Erők (FANB) alá tartozó népi védelmi struktúrának „fegyverbe kell állnia és riadóba kell helyezkednie”, hogy megvédje a nemzeti szuverenitást az „imperialista agressziótól” – jelentette ki Maduro.
A bejelentett három romboló nem az egyetlen fenyegetés Venezuela számára. Az elmúlt napokban az amerikai haderő déli parancsnoksága (Southcom) már egy atommeghajtású támadó tengeralattjárót, több P-8 felderítő repülőgépet, amelyek képesek semlegesíteni a tengeralattjárókat, valamint körülbelül 4000 tengerészgyalogost állított fel. Az Egyesült Államok Tengerészgyalogsága a gyors tengerentúli bevetések és az gyorsreagálású műveletek katonai „csapásmérőjének” számít. Hivatalosan a bevetés célja a kábítószer-kartellek elleni küzdelem, amelyeket Washington „az Egyesült Államok nemzetbiztonságát fenyegető veszélynek” tart. Donald Trump amerikai elnök a migránsok kitoloncolása és az Egyesült Államok déli határának katonai „biztosítása” mellett a kábítószer-ellenes háborút is kormányának központi céljává tette.
A jelenlegi csapatkoncentráció hivatalos indokait azonban sokan kétségbe vonják. Pentagoni források szerint a karib-tengeri egységeket „célzott támadások kiindulópontjaként” is felkészítik. Az amerikai katonák néhány nappal azután kapták a bevetési parancsot, hogy Trump aláírta azt a titkos utasítást, amely felhatalmazza a Pentagont katonai bevetések és „célzott gyilkosságok” végrehajtására idegen országok területén. A jelenlegi eszkaláció egybeesik azzal, hogy Washington 50 millió dollárra emelte a Maduro „elfogásáért” kitűzött vérdíjat.
Latin-Amerikában Washington lépése heves kritikát váltott ki. Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum cáfolta azokat az állításokat, miszerint Maduro kapcsolatban állna a Sinaloa kartellel. Az ALBA-TCP regionális szövetség és a neves kubai kulturális intézet, a Casa de las Américas azzal vádolta Trumpot, hogy visszatért a fegyveres erővel való fellépés politikájához. Ezzel az Egyesült Államok a kábítószer-ellenes harc ürügyével Latin-Amerikát „a Balkánhoz hasonló csatatérré” alakíthatja – figyelmeztetett Gustavo Petro kolumbiai államfő. Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter kijelentette, hogy a „kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem” csupán ürügy az amerikai kormány számára egy „új hullámú imperialista beavatkozáshoz”, és egy „elcsépelt komédia”, amely „tragédiával” végződhet. „El a kezekkel Latin-Amerikától!” – fordult Trumphoz Ernesto Samper, Kolumbia volt elnöke is. Az amerikai csapatok felvonulása a régióban „fájdalmas következményekkel járó háborút” válthat ki.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
