Ecuadorban kiskorú lányokat tartóztattak le, mert az Amazonas térségében a gázfáklyázás ellen tiltakoztak

Március 12-én az ecuadori hadsereg letartóztatott ötöt abból a kilenc lányból Cascales kantonban (Sucumbíos tartomány), akik 2020-ban sikeresen beperelték az államot a bíróságon az Amazonas vidékén folytatott olajkitermelés során történő gázfáklyázás miatt. Leonela Moncayót, a most 14 éves klímaaktivistát és az érintett közösségek négy másik kiskorú tagját egyenruhások tartóztatták le. 

Sajtótájékoztató Quitóban az öt lány letartóztatása után
Sajtótájékoztató Quitóban az öt lány letartóztatása után

Úton voltak Quitóba, hogy követeljék annak az ítéletnek a végrehajtását, amely arra kötelezi az államot, hogy 447 gázfáklyát állítson le Sucumbíos és Orellana régióban. A gyerekek részt akartak venni azon az országos mozgósításon, amelyre a letartóztatások napján társadalmi szervezetek és környezetvédelmi kollektívák hívtak fel „Szüntessétek meg a gázfáklyákat és védjétek meg az életet” jelszóval.

Az Amazonas menti Sucumbíos és Orellana tartományokban több mint 486 gázfáklya ég megállás nélkül, több mint 250 mérgező anyagot bocsátva ki. A szennyező anyagok akár 10 kilométeres körzetben mérgezik és károsítják az életet és a környezetet. Pablo Fajardo ügyvéd szerint a 235 regisztrált rákos megbetegedés 70 százaléka nőket érint. A gázfáklyázás az egyik leginkább klímakárosító folyamat az olajkitermelésben. Az üvegházhatást okozó metángázt bocsát ki, amely 28-szor károsabb, mint a szén-dioxid.

Az Acción Ecológica környezetvédelmi kollektíva elítéli a gázégetést, mint elavult gyakorlatot, amelyet az amerikai Chevron olajvállalat az olajkitermelés kezdete óta, több mint öt évtizede alkalmaz Ecuadorban, és amelyet az állami tulajdonú Petroecuador vállalat még ma is alkalmaz.

2021-ben a Sucumbíos tartományi bíróság úgy döntött, hogy az ecuadori állam figyelmen kívül hagyja az egészséges környezethez és egészséghez való emberi jogokat, és nem teljesíti az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó kötelezettségeit. A kormányt kötelezték, hogy két lépcsőben szüntesse meg a gázfáklyázást, különösen a lakott területek közelében, és fizessen kártérítést az érintett közösségeknek: a legközelebbi gázfáklyákat 18 hónapon belül el kellett távolítani, míg a legtávolabbiakat 2030-ig el kell oltaniuk.

Az érintett őslakos közösségek elítélik, hogy azóta semmit sem tettek a környezet megtisztítására, és emberi jogaikat nem tartották tiszteletben. Csak nyilvános bocsánatkérések hangzottak el, és az Energiaügyi és Bányászati Minisztérium bemutatott egy „helyettesítő környezetvédelmi szabályozást az ecuadori olajkitermelésre vonatkozóan”, valamint két technikai jelentést a szokásos gázfáklyázásról.

Négy évvel a feljelentés után, 2024. február 26-án az akkor 14 éves Leonela Moncayo klímaaktivista más lányokkal együtt ismét feljelentést tett a Nemzetgyűlésben Andrea Arrobo bánya- és energiaügyi miniszter, szerinte hamis adatai miatt. A fiatal lányok kifejtették, hogy képtelenség azt állítani, hogy 18 hónap alatt két gázfáklyát kapcsoltak ki, mivel a kérés idején 447 gázfáklya volt, és a számuk valójában 486-ra emelkedett.

Arrobo miniszter ezzel szemben azt állította, hogy a kormány már eleget tett az ítéletnek, és két gázfáklyát már lekapcsolt. Kifogásolta, hogy a lányok pánikot terjesztettek és manipulálták őket.

Öt nappal később Cascalesben az egyik lány háza előtt felrobbant egy improvizált robbanószerkezet. A lányok egy videóban leírják, hogy elegük lett abból, hogy őket és minden amazóniai lakost nevetségessé tesznek. Nem tettek semmi rosszat, hanem a környezetszennyezés nélküli, méltóságteljes élethez és a környezet tiszteletben tartásához való jogukat követelték. Nem adják fel, nem hagyják magukat megfélemlíteni, és folytatják a harcot abban a reményben, hogy Daniel Noboa elnök felhagy az emberi jogaik megsértésével.

Ügyvédjük, Pablo Fajando felszólította Noboát, hogy fedje fel, ki rendelte el a lányok letartóztatását. Szerinte hihetetlen, hogy egy egész állam, beleértve a fegyveres erőket, a rendőrséget és a kormányt, fellép kilenc lány ellen, akik csupán az egészséges környezethez, vízhez és egészséghez való jogukért küzdöttek, amelyet az állam megsért.

A CONAIE őslakos ernyőszervezet is megkérdezte, hogy miért akadályozzák ezeknek a bátor lányoknak az egészséges környezetért folytatott harcát. A jelenlegi „drogellenes háború” is ürügy az ország militarizálására, és így a társadalmi aktivisták megfélemlítésére és üldözésére – panaszolta a Comité Popular 15 de Noviembre.

Írta: Ulrike Bickel

Forrás: Amerika21