Brazíliában jelenleg akut dengue-lázas válság van. A Wolbachia baktérium azonban gyakorlatiasan hat a fertőző szúnyogokra. Brazíliában egyre nő a dengue megbetegedések száma, és az ország hatalmas közegészségügyi válsággal néz szembe. A szúnyogok által terjesztett vírusos betegség csak idén több mint egymillió brazilt betegített meg, és túlterhelte a kórházakat.
A jelenlegi dengue-válság két kulcsfontosságú tényező összejátszásának eredménye. Először is, az idei gyakran párás és meleg időjárás kedvez a betegséget terjesztő Aedes aegypti szúnyogfaj elszaporodásának. Másodszor, idén a dengue-vírus mind a négy típusa kering, de csak kevés ember alakított ki immunitást valamennyi típus ellen.
A dengue elleni
stratégia
Brazília azonban visszavág. Az ország egyik dengue-ellenes stratégiája a betegséget terjesztő szúnyogok terjedésének megakadályozására irányul azáltal, hogy megfertőzik őket a rovarok között elterjedt Wolbachia nemzetséghez tartozó baktériummal. Úgy tűnik, hogy a baktérium fokozza a szúnyogok immunválaszát, és megnehezíti a dengue és más vírusok szaporodását a rovarokban. A baktérium közvetlenül is versenyez a vírusokkal a szaporodásukhoz szükséges fontos molekulákért. A Wolbachia nem fertőz embereket.
A World Mosquito Programme Wolbachia-fertőzött szúnyogokat tenyészt rovartartályokban, majd közösségekbe engedi ki őket. Ott a vadon élő szúnyogokkal párosodnak. A Wolbachia-fertőzött hímekkel párosodó vadon élő nőstények petéket hoznak létre, amelyek azonban nem kelnek ki. A Wolbachia-fertőzött nőstények viszont utódokat hoznak világra, amelyek szintén fertőzöttek.
Idővel a baktérium az egész populációban elterjed. A program legnagyobb rovartára a kolumbiai Medellínben található, ahol több ezer szúnyog zümmög hálós ketrecekben. „Gyakorlatilag beoltjuk a szúnyogokat a betegség emberre történő átvitele ellen” – mondja Bryan Callahan, a program PR-igazgatója.
Bakteriális
beszivárgás néhány év alatt
A World Mosquito program 2014-ben kezdődött a Wolbachia-szúnyogok brazíliai szabadon engedésével. A rovarok mostanra öt település több mint hárommillió lakosú területét fedik le: Rio de Janeiro, Niterói, Belo Horizonte, Campo Grande és Petrolina.
A Rio de Janeiro egyik nagy öblével közvetlenül szemben, a tengerparton fekvő, mintegy 500 ezer lakosú Niterói településen 2015-ben indították el az első kisebb kísérleti teszteket, 2017-ben pedig a „Világszúnyog Program” nagyobb léptékű műveleteket kezdett. A Wolbachia 2020-ra beszivárgott Niterói szúnyogpopulációjának nagy részébe: a baktérium elterjedtsége a város egyes részein 40 százaléktól máshol 80 százalékig terjedt.
Amikor a kutatók összehasonlították a vírusos megbetegedések előfordulását azokon a területeken, ahol a szúnyogokat szabadon engedték, és egy kis kontrollzónában, ahová nem kerültek szúnyogok, 69 százalékos csökkenést tapasztaltak a dengue megbetegedésekben. A Wolbachia-szúnyogokkal ellátott területeken más, szúnyogok által terjesztett fertőzések száma is csökkent: a chikungunya megbetegedések száma 56 százalékkal, a zika megbetegedések száma pedig 37 százalékkal csökkent.
Alacsony előfordulási
gyakoriság a vizsgált területen
Hogyan boldogul Niterói a mostani hullámban? Még túl korai lenne végleges ítéletet mondani. Az első adatok azonban biztatóak. Az új dengue-esetek száma (incidencia) az egyik legalacsonyabb az egész államban, 100.000 lakosra 69 megerősített eset jut. Rio de Janeiróban, a közel hétmillió lakosú városban több mint 42.000 esetet regisztráltak, ami 100.000 lakosra vetítve 700 esetnek felel meg.
„Niterói az első brazil város, amelyet teljes mértékben megvédtünk a Wolbachia-módszerünkkel” – mondta Alex Jackson, a World Mosquito Programme globális szerkesztőségi és médiakapcsolatokért felelős vezetője. „Az egész várost Wolbachia szúnyogok borítják, ezért a dengue megbetegedések száma jelentősen csökken.”
A program reméli, hogy idén nyáron további hat városban engedhetik szabadon a Wolbachia-szúnyogokat. Brazíliában azonban több mint 5.000 település van. Ahhoz, hogy Brazília-szerte csökkenjen a dengue-esetek száma, a programnak további több millió szúnyogot kellene szabadon engednie. Pontosan ez a terv.
A Szúnyog Világprogram hamarosan megkezdi a világ legnagyobb tömeges szúnyogtenyésztő létesítményének építését Curitibában. „Úgy gondoljuk, hogy a következő tíz évben képesek leszünk lefedni a városi Brazília nagy részét” – mondja Callahan.
Új ötletek a
szúnyogok elleni védekezésre
A „Szúnyog Világprogram” mellett egy sor más, szúnyogok elleni megközelítés is készülőben van. A brit Oxitec cég 2018 óta szállít genetikailag módosított „barátságos” szúnyogtojásokat a brazíliai Indaiatuba városába. Az ezekből a tojásokból kikelő rovarok – mind hímek – maguk nem csípnek embert. Amint párosodnak, nőstény utódaik nem maradnak életben, ami csökkenti a populációkat.
Egy másik, Forrest Brasil Tecnologia nevű cég steril hím szúnyogokat engedett szabadon Ortigueira egyes részein. Amikor ezek a hímek vadon élő nőstényekkel párosodnak, tojásokat hoznak létre, amelyek nem kelnek ki. A vállalat 2020 novembere és 2022 júliusa között 98,7 százalékos csökkenést regisztrált az Aedes aegypti populációban Ortigueirában.
Emellett Brazília azon is dolgozik, hogy polgárait jobb védettséggel lássa el, egy Japánból származó új vakcinát kínálva a leginkább veszélyeztetetteknek, miközben saját dengue elleni vakcináján is dolgozik.
E megoldások egyike sem jelent gyors megoldást. De mind reményt adnak arra, hogy a világ megtalálhatja a visszavágás módját, még akkor is, ha az éghajlatváltozás a dengue-lázat és más fertőzéseket új magasságokba és új területekre sodorja. „A dengue-láz esetei riasztó mértékben növekednek” – mondta a Washington Postnak Gabriela Paz-Bailey, az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) dengue-láz specialistája. „Kezd közegészségügyi válsághelyzetté válni, és olyan helyekre is eljut, ahol korábban soha nem fordult elő”.
Forrás: Heise
