Davosban Latin-Amerika a környezetvédelemről és a társadalmi kihívásokról tárgyalnak

Felhívás a Párizsi Megállapodás betartására. Kezdeményezés az „inkluzív, fenntartható és méltányos globális adózásért”.

Írta: Christian Betov

Latin-Amerika összesen 16 országgal képviseltette magát a Világgazdasági Fórumon

Latin-Amerikát 16 ország és 11 kormány küldöttsége képviselte a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF). Latin-Amerika magán- és állami képviselői ismertették nézeteiket és terveiket a pandémiát követő gazdaságról, a környezetromlásról és az éghajlatváltozásról, valamint az energia- és pénzügyi szektor reformjairól.

Jelen voltak Kolumbia, Costa Rica és Ecuador elnöke, a Dominikai Köztársaság alelnöke, Brazília, Mexikó, Guatemala, El Salvador, Honduras, Panama és Peru miniszterei és kormányzói, valamint az Amerika-közi Fejlesztési Bank elnöke és az ENSZ Latin-Amerikai és Karibi Gazdasági Bizottságának (Cepal) ügyvezető igazgatója.

Brazíliából Marina Silva környezetvédelmi miniszter és Fernando Haddad gazdasági miniszter érkezett Davosba. Silva a 2015-ös párizsi megállapodás betartására szólított fel, amely szerint 2020-tól mintegy 20 milliárd dollárt kell a szegény országok rendelkezésére bocsátani az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Kettejük szerint erre eddig nem került sor.

Haddad ismertette országa új gazdasági terveit, amelyek szerint a költségvetési hiányt két éven belül nullára kell csökkenteni, és 2023-ban adóreformot kell végrehajtani. Haddad tárgyalt továbbá Brazília felvételéről a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) annak főtitkárával, Mathias Cormannal.

Gustavo Petro kolumbiai elnök és Alain Berset svájci elnök véleménycserét folytatott a „teljes béke” politikájáról Kolumbiában, az energiaközösségekről és az amazóniai esőerdő helyreállításáról. Petro kifejtette, hogy Latin-Amerikát a tiszta energiatermelés „szén-, olaj- és gázmentes” központjává kívánja tenni. Azt is szorgalmazta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében a „dekarbonizált kapitalizmusról” szóló határozatokat kötelezővé tegyék.

Irene Vélez bányászati miniszter kijelentette, hogy Kolumbia nem fog többé szerződést kötni új olaj- és gázlelőhelyek feltárására az országban.

José Ocampo közgazdász, kolumbiai pénzügyminiszter ismertette a „befogadó, fenntartható és méltányos globális adózás” kezdeményezését. A cél az, hogy különösen a fejlődő országok számára lehetővé tegyék a gazdasági fellendülés finanszírozását a magas globális infláció közepette.

Guillermo Lasso ecuadori elnök országát javasolta a műanyagszennyezés elleni küzdelemről szóló új globális egyezmény 2025-ös konferenciájának helyszínéül. Alig egy héttel korábban azonban Lasso kiadott egy rendeletet, amelyet a környezetvédelmi csoportok bíráltak, és amely csökkentette a műanyag zacskókra kivetett adókat. Azt állította, hogy kormánya harcol a korrupció ellen, és a vakcinázottságot nevezte az ország járvány utáni helyreállításának alapjának.

Ana Cecilia Gervasi, Peru külügyminisztere igyekezett bizalmat javasolni a befektetőknek a perui piac erejével és lehetőségeivel kapcsolatban, tekintettel az Andokban jelenleg zajló zavargásokra. Julio Velarde, a perui központi bank elnöke a digitális valuták fejlődése, valamint azok központi bankok általi ellenőrzése és szabályozása mellett szólalt fel.

El Salvador gazdasági minisztere, María Luisa Hayem beszédében a kereskedelem megkönnyítését és a fiatalok technikai és angol nyelvtudásának oktatását célzó intézkedések végrehajtására, valamint a közigazgatás korszerűsítésére összpontosított, hogy a befektetők előtt álló akadályokat lebontsa és munkalehetőségeket teremtsen.

Janio Rosales guatemalai gazdasági miniszter a „Guatemala mozdul előre” tervről beszélt, amelynek célja, hogy tíz éven belül 2,5 millió munkahelyet teremtsen Guatemalában a köz- és magánszféra együttműködése, a kis- és középvállalkozások támogatása és a nearshoring révén. A Nearshoring a munka áthelyezését és létrehozását jelenti földrajzilag és kulturálisan közeli területekre, például szomszédos országokba. Megkülönböztetendő az offshoringtól, amely a termelést és a munkahelyeket elsősorban az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt helyezi át távoli országokba.

José Manuel Salazar-Xirinachs, a Cepal ügyvezető igazgatója a klaszteralapú politikák végrehajtását javasolta, mint a növekedés és a termelési diverzifikáció előmozdításának hatékony eszközét, amely segíthet a régiónak kilábalni az elhúzódó fejlesztési válságból. Salazar-Xirinachs a klasztereket a köz- és magánszféra partnerségének különleges formájaként említette. Latin-Amerika és a Karib-térség az a régió, amely az elmúlt évtizedekben a legkevésbé tudta javítani termelékenységét – mondta.

Forrás: Amerika21