Brazília vétója Venezuela BRICS-csatlakozása ellen világszerte értetlenséget vált ki. A háttérben USA-intrikáit gyanítják. A caracasi kormány „érthetetlennek és erkölcstelennek” nevezte Brazília vétóját Venezuela BRICS-csoportba való felvétele ellen. Bár mindkét ország történelmi partner, Luiz Inácio Lula da Silva elnök egy kritikus pillanatban csatlakozott az USA és egyes nyugati országok „bűnös szankciós politikájához”.
Venezuela ezt „ellenséges cselekedetnek” tekinti – olvasható a Caracasban csütörtökön közzétett nyilatkozatban. Baloldali szervezetek és személyiségek a világ minden tájáról szintén bírálták a brazil kormány vétóját, amely 2025. január 1-jén veszi át Oroszországtól az évente rotációs BRICS-elnökséget.
Míg Nicolás Maduro venezuelai elnök a házigazda Vlagyimir Putyin meghívására és a „BRICS pluszba” való felvétel reményében utazott az oroszországi Kazanyban megrendezett csúcstalálkozóra, addig Lula egy állítólagos háztartási baleset miatt felmentette magát. Helyette Eduardo Paes Saboia nagykövet képviselte, aki a jobboldali Michel Temer és a fasiszta Jair Bolsonaro elnök alatt is dolgozott diplomáciai szolgálatban, azzal indokolta a vétót, hogy Caracas még mindig nem mutatta be a július 28-i választások teljes adatait, amelyekből Maduro került ki győztesen. Putyin, aki a csúcstalálkozó többi résztvevőjének többségéhez hasonlóan gratulált Maduronak választási győzelméhez, elégedetlenül jelentette ki, hogy Oroszország és Brazília eltérő véleményt képvisel Venezueláról. „Venezuela a függetlenségéért és szuverenitásáért küzd” – idézte az orosz államfőt a La Jornada.
Nicolás Maduro venezuelai elnök kormányának hivatalos közleménye szerint, amelyet a teleSUR újságírója, Madelein Garcia közölt, a BRICS legutóbbi találkozóján részt vevő összes többi ország – több mint harminc – támogatását fejezte ki Venezuela belépése mellett, kivéve Brazíliát. Ez utóbbi fenntartotta a Jair Bolsonaro előző kormánya által bevezetett kirekesztő vonalat, amely Caracas szerint a „gyűlölet, a kirekesztés és az intolerancia” előítéletein alapul, amelyek a latin-amerikai szocialista kormányokat gyakran bíráló Nyugat politikájára jellemzőek. Lula álláspontja, amely ellenzi a blokk bővítését Venezuela csatlakozásával, csalódást okozott a többpólusú világot célzó diplomáciával kapcsolatos várakozásoknak, ahogyan azt maga Maduro és szövetségesei is gyakran hangoztatják.
Brazília álláspontja ellenére a venezuelai kormány a BRICS-csúcstalálkozót „sikernek” és a „béke, az igazságosság és a közös fejlődés” felé tett lépésnek nevezte. Az esemény lehetőséget jelentett Caracas számára, hogy megerősítse kapcsolatait olyan nemzetekkel, mint Oroszország és Kína, amelyek Venezuela törekvéseit támogató szövetséges országok. E tekintetben a kormány külön köszönetet mondott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Jorge Rodríguez, a venezuelai nemzetgyűlés elnöke hevesen kommentálta a brazil álláspontot, „szégyenletesnek” nevezve azt, és rámutatva, hogy az „a bolsonarizmus maradványait” tükrözi a brazil külügyminisztériumban. Rodríguez szerint Venezuela mindig is „nagylelkű és támogató” nemzetet képviselt, és a BRICS-ből való kizárása ellentétesnek tűnik azokkal az értékekkel, amelyekért a blokkot alapították: a szabadsággal, a függetlenséggel és a feltörekvő országok közötti együttműködéssel, amely az egyoldalú nyugati dominanciától való elszakadásra törekszik. Rodríguez azt is hangsúlyozta, hogy fontos lenne az amerikai dollár mint fizetőeszköz alternatívája, ami az egyik cél, amiért Maduro a BRICS-tagsággal küzdött.
Norberto Galiotti, az Argentin KP Santa Fe-i titkára, aki a helyszínen figyelte a venezuelai választásokat, azzal vádolta Lulát, hogy a vétót a szavazás eredményével kapcsolatos kételyekkel indokolta, „miközben az elnökválasztást nem tartó monarchiák (például Szaúd-Arábia) bevonását nem kérdőjelezi meg”. Ignacio Ramonet spanyol újságíró kommentálta a „szomorú és undorító döntést”, rámutatva, hogy „senki sem támogatta jobban Lulát, mint Nicolás Maduro elnök. Függetlenül a következményektől! Nem tudom elhinni, hogy Lula ennyire hálátlan!”.
Miguel Ángel Pérez venezuelai filozófus még „történelmi szégyenről” is beszélt, amely nemcsak „a latin-amerikai integráció ellen” van, hanem elősegíti „az USA beszivárgását az újonnan alakuló szervezetbe”.
Ismét bebizonyosodott, hogy a „baloldali progresszivizmus” megbízhatóbban és hatékonyabban védi „a birodalom és vállalatai érdekeit, mint az összes nyíltan jobboldali kormány együttvéve” – mondta a Telesur Ukrajnából származó tudósítója, Oleg Jaszinszkij kazanyi tudósításában. Számos más kritikus is hasonló véleményt fogalmazott meg.
A reakciókat látva a São Pauló-i Fórum korábbi ügyvezető titkára, Valter Pomar, a Lula által alapított Munkáspárt (PT) prominens tagja arra figyelmeztet, hogy Brazília kizárásával veszélybe kerülhet a progresszív országok között betöltött vezető szerepe. Lula ezt nyilvánvalóan azért fogadja el, mert attól tart, hogy Venezuela felvétele esetén Kína tovább erősödik. „A vétó valódi indítéka az, hogy Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékaival, és az USA ezek privatizációját szorgalmazza. Nem fogadják el, hogy egy ilyen energiatartalékokkal rendelkező ország együttműködjön Oroszországgal, Kínával és Iránnal, és így erősítse a globális déli országokat – ez ellentmond Lula elnök saját diskurzusának a BRICS-csoporton belül” – feltételezi Carlos Alberto Almeida, a brasíliai Ciudad Libre televízió elnöke.
„Miután az USA-nak a Dilma (Rousseff) elleni puccsot és Lula bebörtönzését követően sikerült privatizálnia Brazília olajtartalékait, most az olajban gazdag Orinoco régiót is ki akarják sajátítani. Ez a brazil vétó valódi indítéka” – magyarázza Almeida Lula irányváltását, aki tavaly még Venezuela BRICS-csoportba való integrációját támogatta.
