Chile kormánya sürgősségi segítségnyújtást jelent be Kubának. Február 12-i közleményében a külügyminisztérium bejelenti, hogy a chilei éhínség és szegénység elleni alapból egymillió dollárt adományoznak az UNICEF-nek. Chile ezzel Mexikó példáját követi, amely az Egyesült Államok szigorított blokádja közepette segélyszállítmányokat juttat a karibi-szigetre.
Gabriel Boric elnök kormánya ezt a lépést belső és nyilvános nyomás hatására tette meg. A Partido Comunista de Chile (PCCh), de más koalíciós partnerek, mint az Egyenlőség Pártja vagy a Szocialista Ifjúság is cselekvést követeltek a kormánytól.
Még az bejelentés előtti szerdán Alejandra Placencia, a PCCh képviselője kijelentette: „Kuba saját korlátai ellenére szolidaritást tanúsított a világgal. Orvosi brigádokat küldött különböző országokba, amelyeket földrengés, egészségügyi vészhelyzetek és a világjárvány sújtott. Chile is támogatta a katasztrófa idején, ezzel mély nemzetközi szolidaritást tanúsítva. Ma ennek a szolidaritásnak kölcsönösnek kell lennie. A chilei államnak humanitárius segélyt kell küldenie Kubának.”
Álvaro Elizalde belügyminiszter (Partido Socialista de Chile, PS) a jobboldali körök kritikája ellenére védte a kormány döntését, hivatkozva Chile Gázának és Ukrajnának nyújtott segítségére, és emlékeztetett arra, hogy Kuba orvosi brigádokkal támogatta Chilét a 2010-es súlyos földrengés után.
Boric elnök, akinek hivatali ideje márciusban lejár, felszólította X-en az Egyesült Államokat, hogy „vessen véget ennek az embertelen blokádnak, ahogyan azt az ENSZ Közgyűlése is többször követelte”.
A Kubának nyújtott humanitárius támogatás alapja a 2006. évi 20.138. számú törvény. Ez a törvény felhatalmazza a köztársasági elnököt, hogy az éhínség és a szegénység elleni küzdelem keretében évente legfeljebb ötmillió dollárt adományozzon az ENSZ rendszeréhez tartozó szervezeteknek.
Míg Chilében még folynak a viták a Kubának nyújtott támogatásról, egy amerikai republikánus képviselő megtorlással fenyegeti az országot. Carlos Antonio Giménez, a képviselőház tagja nemcsak Mexikó elnökét kritizálta a Kubának nyújtott humanitárius segítségért, hanem Chilét is.
„Az amerikai kongresszus nevében elítéljük a chilei elnök támogatását a kubai katonai diktatúrával szemben. […] Chile-nek viselnie kell ennek a szánalmas lépésnek a következményeit” – jelentette ki.
Ezzel szemben Alberto Van Klaveren chilei külügyminiszter kizárta, hogy az amerikai Trump-adminisztráció megtorlást alkalmazna országa ellen: „Nem lesz semmiféle következménye.”
Írta: Robert Kohl Parra
Forrás: Amerika21
