Az ultrajobboldal elsöprő győzelmet aratott az alkotmánytanácsi választásokon. A jobboldali pártok mostantól abszolút többséggel írhatják át az alkotmányt.
Május 7-én Chile lakosságának nagy többsége a jobboldali és ultrajobboldali pártokra szavazott, hogy az Alkotmánytanácsban – amely a második alkotmányozó folyamatért felelős – véglegesítse az új alkotmányt.
„A mi feladatunk az, hogy a baloldal ne tudjon olyan ideológiákat telepíteni, amelyek ártanak az országunknak” – mondta Ruth Hurtado, az ultrajobboldali Partido Republicano de Chile (Chilei Köztársasági Párt) képviselője május 8-án a médiának, egy nappal azután, hogy a szavazók több mint 35 százaléka arra a pártra szavazott, amely az olasz Giorgia Melonival és a brazil Jair Bolsonaróval azonosul.
Az 51 képviselői helyből 23-mal a „republikánusok” a legerősebb erő, míg a hagyományos jobboldal további tizenegy helyet szerzett a Chile Seguro szövetséggel. Együtt tehát abszolút többséggel rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy a többi képviselő nélkül írják át az alkotmányt.
A Partido Republicano vezetője José Antonio Kast, aki a 2021-es elnökválasztás első fordulóját 27,9 százalékkal nyerte meg, és csak a második fordulóban kapott ki a baloldali jelölt Gabriel Boric-tól.
A kormánypártok vasárnap 16 mandátumot szereztek, a koalíción belül a legerősebb baloldali erő a Kommunista Párt lett a szavazatok alig több mint nyolc százalékával. Egy másik mandátumot a Mapuche Alihuén Antileo Navarrete kapott az őslakosok számára biztosított külön mandátum révén. Képviselet nélkül maradt a tanácsban a Kereszténydemokrata Párt és a Partido por la Democracia, amely Todos por Chile nevű szövetségével a szavazatok alig kilenc százalékát szerezte meg. Az egykor sikeres jobboldali populista Partido de la Gente szintén messze lemaradt 5,5 százalékkal.
Ráadásul a több mint 14 millió választásra jogosult közül csaknem 2,5 millióan nem mentek el szavazni. A választók további 22 százaléka érvénytelenül szavazott. Többek között a baloldali szervezetei is erre szólítottak fel, hogy így utasítsák el a „felülről irányított” alkotmányozási folyamatot.
„A választással a Concertaciónt megbüntették” – mondta Carlos Miranda baloldali szociológus. Az 1990 és 2010 között kormányzó korábbi kormányszövetség pártjai megosztottak, és a választással jelentéktelenségbe süllyednek. „Bár a baloldali erők profitálhattak ebből, különösen az ultrajobboldal győzött az establishment-ellenes kampányával” – folytatja Miranda.
A „republikánusok” hónapokon át olyan kampányt folytattak, amely különösen a migránsok ellen irányult, és nagyobb „keménykezűséget” követeltek az utcai bűnözés ellen. Chilében hónapok óta nő a bűnözéstől való félelem, bár a statisztikák csak részben igazolják ezeket.
A „republikánus párt mindig is ellenezte az alkotmányos folyamatokat, és a katonai diktatúra idejéből származó alkotmányt védte, mint az ország gazdasági sikereinek alapját. A La Tercera című újság szerint az új, szélsőjobboldali képviselők többsége újra teljesen be akarja tiltani az abortuszt és fenn akarja tartani a magánnyugdíjrendszert.
Luis Silva, a legtöbb szavazatot kapott Partido Republicano jelöltje a választás estéjén a médiának nyilatkozva így nyilatkozott: „Az 1980-as alkotmányt fogjuk követni”.
Silva az ultrakonzervatív katolikus szekta, az Opus Dei tagja és a Katolikus Egyetem jogászprofesszora.
A megválasztott Alkotmánytanács június eleje és november között véglegesíti az újabb alkotmánytervezetet. Ehhez egy szakértői bizottság által május végéig megírt tervezetet vesz alapul. Ezt a bizottságot a parlamenti kamarák hozták létre, és félig a jobboldali erők uralják.
Emellett egy 2022 decemberi megállapodás, amikor a második alkotmányozási folyamatról döntöttek, tartalmi keretet ad. Ebben Chilét szociális és demokratikus jogállamként határozzák meg, bizonyos szociális jogokat garantálnak, ugyanakkor a meglévő intézményi keretet folytatják a kétkamarás rendszerrel, a területi renddel és a jogrendszerrel.
A chileiek 2023. december 17-én szavaznak a végleges tervezetről. Gabriel Boric elnök beszédében felszólította a republikánusokat, hogy „ne kövessék el ugyanazt a hibát, mint mi. Ez a folyamat nem a bosszúról, hanem Chiléről és a chilei emberekről kell, hogy szóljon”. Az új alkotmányt minden politikai erővel párbeszédben kell megírni – mondta.
A szociológus Miranda eközben feltételezi, hogy a republikánusokra szavazók nagy része nem maga is ultrajobboldali. „Nekik az a céljuk, hogy az establishment ellen szavazzanak. Amint a Republicanos-t a normális politika részeként ismerik el, szavazói potenciáljuk valószínűleg ismét csökkenni fog”. Miranda nem tudja megmondani, hogy az alkotmányos folyamat elég lesz-e ehhez.
Mindennek ellenére lát fényt az alagút végén: „A korábbi Concertacióntól balra lévő pártok jóval a tíz százalék fölé jutottak”, ami tulajdonképpen pozitív jel. De szeptember 4-e óta, amikor a lakosság jó 62 százaléka elutasította az akkori progresszív alkotmánytervezetet, Miranda szerint hiányzik egy terv a hogyan továbbról.
„Most már tisztán kell látni, hogyan lehet megakadályozni az ultrajobboldali erők 2025-ös választási győzelmét. Ehhez a kormánynak el kell érnie, hogy az emberek megtapasztalják, hogyan javul érezhetően az életük a politika által” – zárja a beszélgetést.
Írta: Malte Seiwerth
Forrás: Amerika21
