A több mint két éve tartó politikai üldöztetés a tetőfokára hágott. Kedden megkezdődött a Pedro Castillo volt perui elnök elleni tárgyalás. A férfi ügyvéd nélkül lépett be a tárgyalóterembe a Barbadillo börtönben, ahol megbuktatása és Dina Boluarte hatalomátvétele óta tartják fogva. Castillót egyebek mellett lázadással és súlyos hivatali visszaéléssel vádolják, amiért az ügyészség 34 év börtönbüntetést követel.
A vádak alapja, hogy Castillo, akit a jobboldali ellenzék másfél évnyi hivatalban töltött idő után sarokba szorított, 2022 decemberében megpróbált rendkívüli állapotot hirdetni és feloszlatni a perui parlamentet. Ez nem sikerült, Castillót pedig letartóztatták – korábbi szövetségese, Boluarte foglalta el a hivatalt, és azóta az ország jobboldali elitjére támaszkodik (erről a miamerikank.hu beszámolt).
Peru első baloldali és őslakos elnöke 2021 júliusában indult a marginalizált szegények képviseletében. A második fordulóban a szavazatok 50,125 százalékával szűken győzött Keiko Fujimori ellen, aki az 1990 és 2000 között autokratikusan uralkodó neoliberális Alberto Fujimori lánya. A „kommunista parasztbunkónak” nevezett Castillo megválasztása óta szálka volt az ország oligarchiájának szemében. A két legjelentősebb napilap, az El Comercio és a La República elhalmozta őt vádakkal. A Comercio csoport a Miró Quesada családhoz tartozik, amely a turizmus, a bányászat, az ingatlan- és bankszektorban tevékenykedik, a nyomtatott sajtó 80 százalékát birtokolja, és az ország egyik leggazdagabbja.
Nem meglepő, hogy a hatalmon lévők hevesen ellenezték Castillót: azért választották meg, hogy alkotmányozási folyamatot kezdeményezzen, és megváltoztassa a Fujimori által 1993-ban bevezetett alkotmányt. Azt is bejelentette, hogy felül akarja vizsgálni a bányászati koncessziókat, igazságosabban akarja elosztani a kitermelésből származó javakat, és a nagyvállalatok több adófizetésre kötelezze. Castillo végül 74 törvényjavaslata közül egyet sem tudott keresztülvinni a kongresszuson. Elnökségének szabotálása egy sor vádemelési eljárás keretében folytatódott. Az első kísérletre mindössze négy hónappal a beiktatása után került sor, és egyértelműen kudarcot vallott. A második kísérlet során már több képviselő szólalt fel ellene, de ő hivatalában maradt, bár nyilvánvalóan megviselt állapotban. Eközben Castillo egyre több hibát követett el: rövid hivatali ideje alatt 78 új minisztert nevezett ki, és jobboldali ellenzéki képviselőket is bevont a kormányba.
Amikor a korrupciós vádak egyre hangosabbak lettek, és közeledett a harmadik vádemelési eljárás, először lépett offenzívába: 2022 decemberében rendkívüli állapotot hirdetett, és feloszlatta a kongresszust, hogy végre végrehajthassa reformterveit. Mivel ez a lépés ellentmondott az alkotmányos eljárásnak, lehetőséget adott ellenfeleinek, hogy letartóztassák Castillót. Miután Boluarte ezt követően hatalomra emelte magát, az ország vidéki részein Castillóval szolidáris tüntetések törtek ki, amelyeket az új vezető brutálisan elfojtott. A Human Rights Watch 2023 áprilisában közzétett jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a hadsereg és a rendőrség felelős a bírósági eljárás nélküli kivégzésekért. Az Amnesty International 2023 februárjában kiadott jelentése szintén kínzásról és bántalmazásról, valamint a társadalmi tiltakozások kriminalizálásáról szólt. A jelentés szerint 49 tüntetőt és járókelőt, köztük nyolc kiskorút öltek meg.
Boluarte azóta is ragaszkodik a hatalomhoz – annak ellenére, hogy a perui nép soha nem választotta meg -, és az erőszakos túlkapásokat nem kezelték jogilag. Ehelyett Castillo most egy nyilvánvalóan politikai indíttatású perrel néz szembe. A tárgyalóteremben kijelentette, hogy „nem fogja magát alávetni ennek a bohózatnak”, és elítélte a per törvénytelenségét.
Írta: David Siegmund-Schultze
Forrás: JungeWelt
