A „Resgate IV” műveletet 2024 júliusa és augusztusa között hajtották végre. A megmentettek között volt egy 94 éves munkás és 16 gyermek is.
Július 19. és augusztus 28. között a különböző hatóságok akciócsoportja 15 államban és a brasíliai szövetségi körzetben 593, modern rabszolgatartási körülmények között élő embert mentett meg.
Ilyen akciókra minden évben sor kerül Brazíliában. A 2023-as évben 3240 rabszolgasorban élő embert szabadítottak ki, míg 2022-ben 2587-et.
A „Resgate IV” művelet részleteit múlt csütörtökön jelentették be a munkaügyi és a foglalkoztatási minisztérium, a munkajogi ügyészség és a szövetségi ügyészség, valamint a végrehajtásban részt vevő szövetségi rendőrség és a szövetségi autópálya-rendőrség. 23 csoportot vetettek be, és 130 ellenőrzést végeztek.
Minas Gerais államban mentették meg a legtöbb munkavállalót, 291-et. Ezt követi São Paulo 143, Pernambuco 91 és a szövetségi körzet 29 munkással. 10 másik államban is végeztek mentési műveleteket.
Mato Grossóban kiszabadították a legidősebb rabszolgamunkást, egy 94 éves nőt. A munkacsoport szerint 64 éven át dolgozott fizetés, oktatáshoz, egészségügyhöz való hozzáférés és egyéb jogok nélkül.
A megmentettek között 16 gyermek is van.
Összesen 482 rendőrségi nyomozás folyik a bűncselekmény felderítésére. Minas Gerais áll az élen 86 esettel, ezt követi São Paulo 66 és Pará 47 esettel. Az idei évben tizenkét olyan akciót hajtottak végre, amelyek során letartóztatásokat hajtottak végre, és összesen 16 személyt vettek őrizetbe.
„Elfogadhatatlan, hogy ez a fajta bűncselekmény, amely közvetlenül az emberi méltóságot támadja, 2024-ben még mindig létezik” – mondta Alberto Raposo, a szövetségi rendőrség főigazgató-helyettese, megismételve, hogy az akciókat addig folytatják, amíg a rabszolgamunkát ténylegesen ki nem irtják Brazíliában.
A bemutatott jelentés szerint a megmentettek 72 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. További 17 százalékuk az iparban, mintegy 11 százalékuk pedig a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban dolgozott. A városi környezetben 38 alkoholtermelő és 24 építőiparban dolgozó munkást mentettek meg. 18 személy az internálás részeként kényszermunkát végzett egy kábítószerfüggők számára fenntartott klinikán.
André Roston, a Munkaügyi és Foglalkoztatási Minisztérium rabszolgamunka-szerű munka és emberkereskedelem felszámolására irányuló ellenőrzések általános koordinátora elmondta, hogy a kimentett emberek már mintegy 1,91 millió reaise (kb. 306.000 euró) kártérítést kaptak a 3,46 millióra becsült összegből. Ezen kívül vannak további kifizetések, amelyekről még tárgyalnak, vagy bíróság elé kerülnek.
A kiszabadult emberek száma alapján az állami politika hatékonysága látszik, amely a jogok biztosítása érdekében az intézmények felelősségi körét összefogja. Ez egyben rávilágít „a modern rabszolgaság, az emberi jogok megsértésének e stratégiája mögött álló fő mozgatórugóra, a munkaerő kizsákmányolása érdekében: a nagy gazdasági haszonra” – mondta.
Roston arra is rámutatott, hogy Brazíliában a háztartási alkalmazottak körében is egyre több panasz érkezik a rabszolgasághoz hasonló körülményekre.
Henrique Oliveira Santos, a szövetségi rendőrség kényszermunka elleni küzdelemmel foglalkozó osztályának vezetője elmondta, hogy a kiszabadított külföldiek többsége bolíviai származású, de számadatokat nem közölt. Rio Grande do Sulban négy argentin munkást fedeztek fel méltatlan körülmények között eukaliptuszfa kitermelésénél, vágásánál és rakodásánál az akció részeként. Nem voltak irataik, és semmilyen munkajoggal nem rendelkeztek.
Mato Grosso do Sulban 13 paraguayit mentettek meg a méltatlan munkakörülmények és az adósrabszolgaság alól két különböző faszéngyártó üzemben.
Roston elmagyarázta, hogy ezek az emberek visszatérhetnek hazájukba, vagy Brazíliában maradhatnak, még akkor is, ha migrációs státuszukat nem legalizálták, mivel az áldozat státuszát fel lehet használni az állandó tartózkodás kérelmezéséhez. „Az irreguláris migrációs státusz irreleváns, amikor a rabszolgamunkához hasonló munka és az emberkereskedelem áldozatainak támogatásáról van szó” – hangsúlyozta.
A brazil büntetőtörvénykönyv 149. cikke két évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetést és pénzbüntetést ír elő annak, aki embereket rabszolgasághoz hasonló körülményeknek vet alá „azáltal, hogy kényszermunkára vagy kimerítő munkaidőre kényszeríti őket, vagy megalázó munkakörülményeknek teszi ki őket, vagy a munkáltatóval kötött tartozás miatt bármilyen módon korlátozza mozgásszabadságukat”.
A bűncselekmény súlyosbítható, ha az gyermekek és serdülők ellen irányul, vagy etnikai, bőrszín, vallási vagy származási alapon elkövetett előítéletek miatt követik el.
Írta: Leonardo Fernandes
Forrás: brasildefato
