Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök válaszintézkedésekkel reagál az Egyesült Államokkal eszkalálódó kereskedelmi konfliktusra. Donald Trump amerikai elnök korábban bejelentette, hogy augusztus 1-jétől 50 százalékos kiegészítő vámot vet ki minden brazil importárura.
Július 14-én Lula aláírta a kereskedelmi viszonosságról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletet. Az új szabályozás felhatalmazza Brazíliát, hogy kereskedelmi intézkedéseket hozzon azok ellen az országok ellen, amelyek egyoldalúan korlátozzák a brazil termékek világpiaci forgalmát. A törvényt már márciusban elfogadta a kongresszus, és áprilisban írták alá. Lula emellett létrehozott egy minisztériumközi bizottságot, amelyben brazil ipari és mezőgazdasági vállalkozók is részt vesznek.
A Nemzeti Ipari Szövetség (Confederação Nacional da Indústria, CNI) figyelmeztet, hogy a helyzet megváltoztatásához „erős és határozott intézkedésekre” van szükség mind belpolitikai, mind külpolitikai szinten.
„Külpolitikában mértékletességre és kiegyensúlyozottságra van szükségünk, hogy elkerüljük az amerikai vámpolitikát. Partnerországként és szuverén nemzetként kell tárgyalnunk a vámok eltörléséről. A brazil kormány feladata, hogy megvédje a brazil társadalom érdekeit, és eközben mindenekelőtt elkerülje a politikai polarizáció csapdáit, amelyeket ez az epizód felvet” – áll a CNI közleményében.
Bár a bejelentett vámok csak a jövő hónapban lépnek hatályba, máris érezhetőek a hatások az ország gazdaságára. Ipari vállalatok és szövetkezetek közvetlen veszteségekről számolnak be a kikötőkben rekedt konténerek vagy felmondott nemzetközi szerződések miatt. Az érintett ágazatok között vannak hal- és méztermelő vállalkozások is, amelyek most érezni kezdik a kereskedelmi konfliktus következményeit.
A brazil halászati szövetség, az Abipesca szerint legalább 58 konténer 1160 tonna halat, amely az Egyesült Államokba volt szánva, nem vették át, és vissza kellett szállítani a termelőknek. Az amerikai vásárlások felfüggesztése máris kihatott az egész termelési láncra, a kétkezi halászoktól az iparig.
Hasonló a helyzet a brazil méhészeti vállalkozásoknál is. Termékeik szintén a kikötőkben rekedtek, ami nemcsak magas logisztikai költségeket jelent, hanem több ezer brazil szövetkezeti és kisvállalkozás alkalmazottjának megélhetését is veszélyezteti.
A kávészektor is érintett a legújabb fejleményekben, mind az Egyesült Államok, mint vevőközpont, mind a világ legnagyobb kávétermelőjének belföldi piaca. Az Egyesült Államok számára a vámok a hazai kávéárak emelkedéséhez vezethetnek.
Brazíliában viszont sokan remélik, hogy a hazai árak csökkenni fognak, és így az előző évhez képest árfordulat következik be. A brazíliai földrajzi és statisztikai intézet (IBGE) jelentése szerint tavaly január óta megduplázódott a kávé kilónkénti ára. A megnövekedett kávéexport csökkentette a belföldi kínálatot, és nyomást gyakorolt az árakra.
Az áremelkedés egyik fő oka a brazil kávé fogyasztásának növekedése az Egyesült Államokban. Az amerikai fogyasztók keresletének körülbelül 20 százalékát brazil kávé fedezi. Az Egyesült Államok összes kávéimportjának 33 százaléka a latin-amerikai országból származik.
Gerson Teixeira, agrártudós és a brazíliai agrárreform-szövetség (Abra) igazgatója úgy véli, hogy a kávéár csökkenése, ha bekövetkezik, csak rövid távú jelenség lesz. Hosszú távon a brazíliai termék új vevőképes országokat találhat, ami viszont csökkentené a belföldi kínálatot.
Írta: Maria Luziara Hatje
Forrás: Amerika21
