Az Egyesült Államok több mint fél évszázada figyeli Luiz Inácio Lula da Silva jelenlegi brazil elnököt. Erről a Folha de São Paulo című napilap számolt be csütörtökön. 1966 és 2019 között 819 jelentést állítottak össze róla.
Erről Fernando Morais brazil újságíró és író, aki az elnök életrajzán dolgozik, számolt be a Folha című lapnak adott interjújában.
Az első jelentések, amelyeket Washington kapott Luláról, 1966-ból származnak – a katonai diktatúra (1964-1985) idejéből -, amikor csatlakozott a szakszervezeti mozgalomhoz.
A Luláról szóló jelentések listáját, amelyeket olyan hatóságok állítottak össze, mint az Egyesült Államok brazíliai nagykövetsége, az amerikai külföldi hírszerző szolgálat, a CIA és a külügyminisztérium, Morais az információszabadságról szóló törvényt felhasználva adta át Washingtonnak. Lula még börtönben felhatalmazta őt, hogy a nevében összegyűjtse az összes rendelkezésre álló dokumentumot az ügynökségektől.
Az életrajzíró a Folha-nak elmondta, hogy a kapott adatok 2019-ig nyúlnak vissza, vagyis addig az évig, amikor benyújtotta a titkos információkhoz való hozzáférés iránti kérelmét. Elmondta, hogy nem tudja, hány további jelentés készült az elmúlt öt évben, és hogy vannak-e dokumentumok Lula harmadik ciklusára vonatkozóan, amelyet 2023 januárjában kezdett meg.
Morais a Folha de São Paulo című lapnak elmondta, hogy a jelentések részletesen ismertetik Lula álláspontját különböző politikai és gazdasági kérdésekben attól kezdve, hogy szakszervezeti vezetőként a São Paulo-i ipari övezetben tevékenykedett, egészen az ultrajobboldali Jair Bolsonaro 2018-as brazíliai hatalomra kerüléséig.
A dokumentumok állítólag információkat tartalmaznak a volt szakszervezeti vezető és szövetségese és hivatali utódja, Dilma Rousseff kapcsolatáról, valamint a kínai kormány képviselőivel és a közel-keleti országokkal fenntartott kapcsolatairól is.
A Washingtonba küldött, Luláról szóló dokumentumok között Morais szerint Brazília katonai terveiről, gazdasági projektjeiről, sőt az ország olajtermeléséről szóló jelentések is szerepelnek.
Morais elmondta, hogy a Luláról szóló 819 bizalmas amerikai dokumentumból, amelyek 3300 oldalt tartalmaznak, 613-at az amerikai hírszerző ügynökség, a CIA készített. További 111 dokumentumot a Külügyminisztérium, 49-et a Védelmi Hírszerző Ügynökség, 27-et a védelmi minisztérium, nyolcat az amerikai déli parancsnokság, nyolcat a fegyveres erők egyik támogató egysége, egyet pedig a hadsereg kiberparancsnoksága állított elő.
Sajtóértesülések szerint a Morais által kapott információkat Lula életrajzának második részéhez fogják felhasználni. Megjelenési dátum egyelőre nincs. A 2021-ben megjelent első kötetet már lefordították kínai, angol és spanyol nyelvre.
