A 15 és 64 év közötti brazilok közel egyharmada funkcionális analfabétának számít. A funkcionális írástudás legfrissebb mutatója (Inaf) szerint a lakosság körülbelül 29 százaléka nem tud vagy csak nagyon korlátozottan tud írni és olvasni.
A funkcionális analfabéták nem képesek megérteni rövid mondatokat vagy egyszerű információkat, mint például árak vagy telefonszámok. Ez az arány 2018 óta változatlan, ami visszalépést jelent 2009-hez képest, amikor az arány 27 százalék volt.
A lakosság legnagyobb része (36 százalék) alapszintű írástudással rendelkezik. Ezek az emberek egyszerű szövegeket értenek és alapvető matematikai feladatokat tudnak megoldani. További 35 százalékuk eléri a konszolidált, azaz magasabb szintet. A lakosság mindössze 10 százaléka rendelkezik a legmagasabb nyelvi kompetenciákkal.
Még az egyetemi végzettséggel rendelkezők között is 12 százalékot sorolnak a funkcionális analfabéták közé.
A 15 és 29 év közötti fiatalok körében a funkcionális analfabéták aránya még nőtt is. 2018-ban 14 százalék volt, ma már 16 százalék. A kutatók ezt a koronavírus-járvány hatásának tulajdonítják. Az iskolák bezárása miatt a diákok többsége nem tudott iskolába járni.
Az idősek is súlyosan érintettek. A funkcionális analfabéták 65 százaléka 40 és 64 év közötti. Még a foglalkoztatottak körében is nagyok a hiányosságok. 27 százalékuk funkcionális analfabéta, 34 százalékuk alapszintű ismeretekkel rendelkezik.
További problémát jelent a brazil lakosságon belüli egyenlőtlenség. Míg a fehér brazilok 28 százaléka funkcionális analfabéta, a fekete lakosság körében ez az arány 30 százalék. Különösen magas az arány az őslakosok körében. Itt az arány 47 százalék. Ebből a népességcsoportból csupán 19 százalék rendelkezik szilárd írástudással.
Roberto Catelli, az Ação Educativa szervezet ifjúsági és felnőttképzési koordinátora szerint az írástudás hiánya „súlyos korlátozást” jelent az érintettek életében. Ennek ellensúlyozására átfogó állami oktatási intézkedéseket követel. Jobb eredmények csak jelentős állami oktatáspolitikával és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésével érhetők el.
Esmeralda Macana, az Itaú Alapítvány munkatársa, aki a tanulmányt társszerzőként jegyzi, szintén gyorsabb és jobb minőségű állami intézkedéseket követel. Ez különösen fontos egy egyre inkább technológia-orientált világban.
Az Inaf rendszeresen gyűjt adatokat a lakosság írástudási szintjéről. Az adatok alapját egy standardizált olvasási, írási és matematikai teszt képezi, amelyet reprezentatív mintán végeznek. A cél az, hogy felhívják a figyelmet a közintézkedések szükségességére az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A legújabb tanulmányhoz 2024 decembere és 2025 februárja között összesen 2554 embert kérdeztek meg az ország minden részéből. A hibahatár az életkorcsoporttól függően 2-3 százalékpont. Az Inaf először gyűjtött adatokat a digitális olvasási kompetenciáról is. Ezzel jobban meg lehet érteni, hogy a technológiai fejlődés hogyan hat a lakosság mindennapi életére.
Írta: Maria Luziara Hatje
Forrás: Amerika21
 szerint a lakosság körülbelül 29 százaléka nem tud vagy csak nagyon korlátozottan…){kind=link}