Rabló-bányászat és gyilkosság: Brazília őslakosai szenvednek az illegális aranyásók behatolásától
A biztonsági erők négy aranybányászt öltek meg egy múlt vasárnapi kilakoltatási akció során, amelyet a brazil környezetvédelmi ügynökség (Ibama) tisztviselőivel közösen hajtottak végre. Az Ibama szerint az áldozatok közül legalább az egyik egy bűnszervezet tagja volt. Egy nappal korábban a Hutukara Yanomami Egyesület (HAY) szerint az aranybányászók egy csoportja csónakokból támadt az Uxiu közösség yanomamijára egy temetkezési rituálé során a Mucajaí folyónál, egy őslakost lelőttek, kettőt pedig megsebesítettek.
Most a rendőrség nyolc feltételezett aranybányász holttestét fedezte fel a Mucajaí folyóban. A hatóságok úgy vélik, hogy az Uxiu faluból származó yanomamiak ölték meg őket, megtorlásul a temetési szertartás elleni támadásért. Ezért a kormány a további eszkaláció megakadályozása érdekében most a szövetségi rendőrség elit alakulatát küldte a térségbe.
A brazil kormány szerint a janomami rezervátumban eddig sikeresek voltak a rendőri akciók. Az aranybányászok mintegy 70-80 százaléka már elhagyta az őslakosok rezervátumát. Ibama szerint a biztonsági erők 327 tábort, 18 repülőgépet, két helikoptert és több tucatnyi, az aranybányászok tulajdonában lévő tutajt, csónakot és traktort semmisítettek meg vagy gyújtottak fel.
Első pillantásra Fernando Collor de Mello brazil elnök és környezetvédelmi államtitkára, José Lutzenberger sikeresebb volt, mint Lula da Silva 1992-es kormánya. Akkoriban a yanomami rezervátumot több mint 40.000 illegális aranybányász inváziója sújtotta, amely világszerte címlapokra került. A légierő vadászgépei és helikopterei bombázták az aranybányászok táborainak leszállópályáit, mire a betolakodók elmenekültek. Az aranybányászok többsége a szomszédos venezuelai yanomami területre menekült, a többiek a rezervátumon kívüli brazil városokba. De ez csak pirruszi győzelem volt. Röviddel a környezetvédelmi konferencia után ezrek tértek vissza a rezervátumba, és folytatták szokásos tevékenységüket: Erdőirtás és aranykeresés.
Az aranybányászok, akiket Brazíliában garimpeirosnak neveznek, nem csak a yanomami és más amazóniai őslakosok meggyilkolásáért és megerőszakolásáért felelősek. Fertőző és szexuális úton terjedő betegségeket, például maláriát, szifiliszt és AIDS-et is behurcolnak az őslakosok rezervátumaiba. Ezenkívül higannyal mérgezett holdbéli tájakat hagynak maguk után a nemesfém után kutatva. A brazíliai illegális és legális aranybányászok egyaránt a folyékony, ezüstösen csillogó nehézfémet használják arra, hogy a finom aranyport elválasszák a sárból. Amazónia-szerte számos folyó már erősen szennyezett higannyal, amely felhalmozódik a táplálékláncban, különösen a halakban, és egészségügyi problémákhoz vezet.
Az esőerdőben történő aranybányászat megakadályozásához tehát évtizedek óta szükséges, környezetvédelmi okokból is szükséges intézkedés lenne a higany aranybányászatban történő felhasználásának betiltása és a higany értékesítésének szigorú szabályozása. Ezt azonban még egyetlen brazíl kormány sem tette meg.
Írta: Norbert Suchanek
Forrás: JungeWelt
