Brazília a Big Tech ellen

Az elmúlt években a közösségi média olyan hellyé vált, ahol a dezinformáció gyorsan terjed. A szélsőjobboldal tudja, hogyan használja ki a maga javára ennek működését. A brazil igazságszolgáltatás megpróbál gátat szabni ennek – és ezzel kivívja a techcégek főnökeinek haragját.

A nagy technológiai cégek befolyása a politikára világszerte növekszik. Ez vonatkozik Németországra, ahol az X tulajdonosa, Elon Musk most nyíltan a jobboldali AfD mellé állt, valamint Brazíliára is. Dél-Amerika legnépesebb országában az X platform (korábban Twitter) volt felelős a félretájékoztatás tömeges terjesztéséért a jobboldali Jair Bolsonaro exelnök és a jelenlegi baloldali hivatalban lévő Lula da Silva közötti választási kampány során. Különösen dicstelen szerepet játszott 2023. január 8-án, amikor Bolsonaro támogatói megrohamozták a brasíliai Három Hatalom terét, ahol a Kongresszus, az elnöki palota és a Legfelsőbb Bíróság található, nem sokkal Lula hivatalba lépése után. A szélsőséges üzenetek és a feltételezett ellenállásra való felhívások korábban futótűzként terjedtek a platformon.

Azóta Elon Musk rendszeresen összeveszett a Legfelsőbb Bírósággal, amely Brazíliában a dezinformációs ügyekben dönt. A kormányépületek megrohamozása után a bírák blokkolták a félretájékoztatást terjesztő és a demokráciát aláásó fiókokat. A tech-milliárdos viszont egyenesen felszólította a brazilokat, hogy kerüljék meg a bírói blokkokat. Ez tovább élezte a platform és az igazságszolgáltatás közötti konfliktust.

A dezinformáció az információk célzott terjesztése. A dezinformáció célja a társadalom, egyes csoportok vagy egyének szándékos megtévesztése politikai vagy gazdasági érdekek érdekében.

Termékeny talaj a dezinformáció számára

Az olyan nagy kommunikációs platformok, mint a Facebook, a WhatsApp, a Telegram és az X nemcsak a dezinformáció terjesztését teszik lehetővé. Maguk is profitálnak belőle. Üzleti modelljük az úgynevezett figyelemgazdaságon alapul: az olyan tartalmakat részesítik előnyben, amelyek erős érzelmeket váltanak ki, például félelmet, dühöt vagy felháborodást. Ezáltal a felhasználók tovább maradnak a platformokon. A hamis és szenzációs hírek ezért gyakran gyorsabban terjednek, mint az igaz tartalmak, különösen, ha olyan érzelmeket váltanak ki, mint a félelem és a felháborodás. Az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) 2018-ban végzett tanulmánya, amely több mint 126.000 Twitter-üzenet terjedési sebességét hasonlította össze, kimutatta, hogy az álhírek átlagosan hatszor gyorsabban terjedtek, mint a tényeken alapuló hírek. A szélsőjobboldali szereplők már rég megtanulták, hogyan használják ki ezt a polarizáló és érzelmeket kiváltó tartalmaknak az algoritmusok általi előnyben részesítését.

Brazíliában Margareth Vetis Zaganelli és Simone Guerra Maziero kutatók tanulmánya azt mutatja, hogy a dezinformáció 2018 óta jelentősen megnőtt a választások során, és célzottan, manipulatív módon használták fel. A 2018-as és a 2022-es elnökválasztást például az álhírek tömeges használata jellemezte, amelynek célja a választási rendszer delegitimálása volt. A Brazíliában a szavazáshoz használt, állítólagosan manipulált elektronikus szavazógépekről szóló hamis információk gyorsan terjedtek. Ezek aláásták a Legfelsőbb Választási Bíróságba vetett bizalmat is. Manipulált videók, mémek és hangüzenetek tömegei terjedtek a WhatsAppon és a Telegramon keresztül. Ez a bizalmatlanság és a politikai instabilitás légköréhez vezetett.

Különösen érdekes az Agência Lupa tényellenőrző csoport által a São Paulo-i Egyetemmel és a Minas Gerais-i Szövetségi Egyetemmel együttműködésben végzett kutatás. Olyan képeket és mémeket elemeztek, amelyeket 347 nyilvános WhatsApp-csoportban osztottak meg a 2018-as választások második fordulója során. A tanulmány megállapította, hogy az 50 legtöbbet megosztott képből mindössze négy tartalmazott olyan állításokat, amelyek igazak voltak.

Az X azonban nem az egyetlen, aki ellenzi a gyűlöletbeszéd és az álhírek demokratikus szabályozását a közösségi médiában.

Sérgio Amadeu szociológiaprofesszor szerint a közösségi hálózatok gyakorlatilag a „Goebbels-elvet” valósítják meg. Joseph Goebbels, a náci korszak propagandaminisztere egy egyszerű elv szerint manipulálta a médiát: „Egy poszt akkor válik igazzá, ha milliószor megismétlik”. A Brasil de Fato című baloldali újságnak írt cikkében Amadeu leírja, hogy a platformok hogyan használják a tömeges adatgyűjtést a polarizáló tartalmak célzott terjesztésére. A cél: növelni a felhasználók interakciós arányát a tartalommal. Ez a körforgás elősegíti a politikai radikalizálódást, és megnehezíti a dezinformáció elleni küzdelmet.

A Három hatalom téren 2023. január 8-án történt eseményekkel foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság zárójelentése szintén bemutatja, hogyan használták a közösségi médiát a demokratikus intézmények legitimitásának megtámadására. A jelentés leírja, hogy a „digitális milíciák” hogyan szították a félelmet, hogyan hiteltelenítették az ellenfeleket és hogyan támadták a választási rendszert. A dokumentum hangsúlyozza, hogy „a modern támadások (…) nem tankokat, kábeleket és katonákat használnak”. Ehelyett hibrid háborús stratégiát követtek: tömeges dezinformációt kombináltak egyértelmű politikai és társadalmi akciókkal. A közösségi hálózatok így fokozták a radikalizálódást, és elősegítették a demokratikus intézmények elleni erőszakos támadásokat.

A Musk és Brazília közötti vita eszkalálódik

2024 áprilisában ismét eszkalálódott a konfliktus az X technológiai vállalat és a brazil állam között. Az X tulajdonosa, Elon Musk nyilvánosan támadta a legfelsőbb bíróságot, és azzal fenyegetőzött, hogy visszaállítja a bírósági végzéssel zárolt fiókokat. Musk cenzúrával vádolta a Legfelsőbb Bíróság bíráját, Alexandre de Moraest. A brazil felhasználókat pedig felszólította, hogy használjanak VPN-eket (független virtuális magánkommunikációs hálózatok, amelyeket illetéktelenek nem láthatnak, és amelyekkel a felhasználó Brazílián kívüli tartózkodási helyét is meg lehet adni), hogy megkerüljék az igazságszolgáltatás által elrendelt korlátozásokat.

A reakció nem késett sokáig: Moraes vizsgálatot rendelt el Musk ellen. A gyanú: az igazságszolgáltatás akadályozása, bűncselekmény elkövetésére való felbujtás és bírósági végzések figyelmen kívül hagyása.

Az ügy 2024. augusztus 30-án érte el tetőpontját, amikor Moraes elrendelte azX Platform országos blokkolását. Ezt a döntést a Legfelsőbb Bíróság néhány nappal később egyhangúlag megerősítette. A bírák azzal érveltek, hogy minden kísérlet arra, hogy a platformot rávegyék a bírósági végzések betartására és a kiszabott bírságok megfizetésére, kudarcot vallott. A bírák csak 2024. október 8-án hagyták jóvá az X visszatérését Brazíliába. Ezt megelőzően a vállalat teljesítette a bíróság által előírt követelményeket. A szolgáltatás újraindításának feltételei közé tartozott, hogy

• az álhíreket és erőszakra való felbujtást terjesztő profilok blokkolása
• jogi képviselő kinevezése Brazíliában, ami kötelező követelmény minden, az országban működő külföldi vállalat számára
• a kiszabott bírságok teljes kifizetése, amelyek összege 28,6 millió rúpia dollár (kb. 4,7 millió euró, a fordító megjegyzése).

A Meta főnöke, Zuckerberg is támadja Brazíliát

A közösségi médiában megjelenő gyűlöletbeszéd és álhírek demokratikus szabályozását azonban nem csak az X ellenzi. A Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot irányító Meta is egyre inkább politizálni látszik. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg bejelentette, hogy együtt kíván működni Trump amerikai elnökkel az állítólagos „közösségi hálózatok cenzúrája” ellen. „Együtt fogunk működni Trump elnökkel, hogy nyomást gyakoroljunk az amerikai vállalatokat üldöző és cenzúrát bevezető kormányokra” – mondta Zuckerberg. Az amerikai vállalkozó egyértelműen kifejezte, hogy kiben bízik: „Ennek a globális trendnek csak az amerikai kormány támogatásával lehet ellenállni”. Zuckerberg úgy véli, hogy Európában „intézményesül a cenzúra”, a latin-amerikai országokban pedig „titkos bíróságok vannak, amelyek elrendelhetik, hogy a vállalatok titokban távolítsanak el dolgokat a közösségi hálózatokról”.

Azt, hogy a technológiai cégek immár a kormányuk teljes támogatására számíthatnak a deregulált közösségi médiaplatformokért folytatott lobbizásukban, nemrég az új amerikai alelnök, Vance 2024 februárjában a müncheni biztonsági konferencián való megjelenése is bizonyította. Ezen a biztonsággal kapcsolatos témákkal foglalkozó nemzetközi konferencián a véleménynyilvánítás szabadságának állítólagos európai korlátozására figyelmeztetett; állítását rendkívül megkérdőjelezhető példákkal támasztotta alá. Vance vádjai és Zuckerberg kritikája jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban a politikusok és a technológiai vállalkozók milyen szorosan együttműködnek ebben a kérdésben.

A Meta azt is bejelentette, hogy a meglévő tényellenőrzési programját egy „közösségi értékelési rendszerrel” váltja fel, amely az X-modellhez hasonló, maguk a felhasználók által végzett decentralizált tényellenőrzés rendszere. A vállalat korábban bejelentette, hogy változtatásokat eszközöl a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos politikáján. Szakértők és szervezetek bírálták ezt a döntést, és figyelmeztettek a dezinformáció elleni küzdelemre gyakorolt következményekre az amúgy is polarizált politikai környezetben.

A professzionális tényellenőrzés megszüntetésének bejelentése heves reakciókat váltott ki Brazíliában. João Brant, a brazil kormány digitális politikáért felelős titkára egy LinkedIn-bejegyzésben így szólalt meg: „Ez egy meghívás a szélsőjobboldal számára, hogy politikai akcióik platformjaként használják ezeket a hálózatokat”. Brant hangsúlyozza: „A Facebook és az Instagram olyan platformokká fejlődik, amelyek teljes teret engednek az egyéni véleménynyilvánítás szabadságának, és többé nem védik meg az egyéb egyéni és kollektív jogokat”.

A Ministério Público Federal (a törvények betartatásáért és a polgári jogok védelméért felelős független ügyészség) és a Legfőbb Ügyészség is tisztázást követelt a Metától arról, hogyan fog eljárni a tartalmak moderálásával kapcsolatban. Néhány nappal később a Meta bejelentette: a tényellenőrzés Brazíliában folytatódik, míg az Egyesült Államokban a programot felfüggesztik.

A helyzetre való tekintettel a főügyészség nyilvános meghallgatást hívott össze Brasíliában, hogy megvitassák a digitális platformokra vonatkozó új moderálási irányelveket. Az érintett intézmények 45 képviselőjét hívták meg, köztük a digitális platformok képviselőit, szakértőket, tényellenőrző ügynökségeket, akadémikusokat és civil társadalmi szervezeteket. A meghívás ellenére a digitális platformok képviselői nem jelentek meg az eseményen. A nyilvános meghallgatáson hangsúlyozták, hogy a visszaélések megelőzése, a tartalommoderálás átláthatóságának biztosítása és a felhasználók alapvető jogainak védelme érdekében szabályozni kell a bigtech-et. A szakértők rámutattak, hogy az egyértelmű szabályok hiánya kedvez a dezinformációnak, a gyűlöletbeszédnek és a felhasználók kereskedelmi célú kihasználásának.

Európa a digitális szolgáltatásokról szóló törvénnyel (DSA) veszi fel a harcot

Európában a digitális szolgáltatásokról szóló törvény kísérletet tesz a nagy nemzetközi digitális szolgáltatók hatalmának megfékezésére. Ez a közös uniós megállapodás 2024. február 17. óta közvetlenül alkalmazandó az összes uniós tagállamban, anélkül, hogy a tagállamoknak további nemzeti végrehajtást kellene végrehajtaniuk. Az új szabályozás a digitális piacokról szóló törvénnyel együtt az internet egyfajta alaptörvényévé kíván válni, és a legfontosabb digitális politikai szabályozásnak számít Európában.

A progresszív csoportok mozgósítása és a digitális platformokra vonatkozó kötelező érvényű szabályok követelése fontos lépés Európában, akárcsak Latin-Amerika demokráciáiban, a nyilvános vita kiegyensúlyozottságának megőrzése és a demokrácia védelme érdekében.

2023 augusztusa óta az EU-ban havonta több mint 45 millió felhasználóval rendelkező, nagyon nagy platformoknak és keresőmotoroknak olyan követelményeket kellett bevezetniük, mint például az új átláthatósági szabályok és a felhasználóknak szóló panaszmechanizmusok.

Csak az elkövetkező évek fogják megmutatni, hogy az uniós rendelet be tudja-e váltani az ígéreteit, és ellen tud-e állni az amerikai technológiai vállalatok és az amerikai kormány közös nyomásának.

A baloldal a demokratikus szabályozásért küzd

Brazíliában a baloldali pártok, a progresszív társadalmi ágazatok, a társadalmi mozgalmak és a civil társadalmi szervezetek szintén a kötelező szabályozási keret megteremtése mellett állnak ki. Ennek átláthatóbb működésre kellene kényszerítenie a platformokat, felelősségre kellene vonnia a vállalatokat az általuk hirdetett tartalmakért, és hatékony mechanizmusokat kellene létrehoznia az álhírek terjedése ellen.

„Újra és újra hangsúlyozni kell, hogy az információk integritásának előmozdítása nem cenzúra, és hogy a demokratikus szabályozás nem jelenti a szólásszabadság jogellenes korlátozását” – mondta Bia Barbosa a nyilvános meghallgatáson. Az újságíró a Riporterek Határok Nélkül brazíliai képviselője. „Bátorságra van szükségünk, hogy túllépjünk azon, amit Európa a DSA-val [digitális szolgáltatásokról szóló törvény] elért”.

A progresszív csoportok mozgósítása és a digitális platformokra vonatkozó kötelező érvényű szabályok követelése fontos lépés Európában, akárcsak Latin-Amerika demokráciáiban, a nyilvános vita kiegyensúlyozottságának megőrzése és a demokrácia védelme érdekében. A Big Tech masszív lobbizása azonban egyre nagyobb kihívást jelent. A vállalatok globális befolyásukat és politikai kapcsolataikat arra használják, hogy megakadályozzák a szabályozási kísérleteket. Az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a méltányosság azonban kulcsfontosságú a tartalom moderálásában. Az ezen értékek melletti kötelező elkötelezettség megakadályozza, hogy a profitérdekek elsőbbséget élvezzenek az információ integritásával és a demokratikus, pluralista digitális környezethez való joggal szemben.

Írta: Katarine Flor újságíró és a Rosa-Luxemburg-Stiftung SãoPauló-i nemzetközi irodájának PR-felelőse

Forrás: Rosa-Luxemburg-Stiftung