Venezuela számára az a mintegy 250 állampolgár, akiket március közepe óta toloncoltak ki az Egyesült Államokból egy megabörtönbe El Salvadorba, „emberiség elleni bűncselekménynek” minősül, beleértve az erőszakos eltűnést, a szisztematikus kínzást és a kizárólag az állampolgárságon alapuló deportálást – fejtette ki Tarek William Saab venezuelai főügyész hétfői sajtótájékoztatóján.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter – aki korábban szenátorként az USA imperialista érdekeit képviselte Latin-Amerikában – hivatalos nyilatkozatai szerint a kitoloncoltak bűnszervezetek tagjai voltak. Bizonyítékot vagy bírósági ítéletet azonban nem mutattak be. Saab főügyész hétfőn hangsúlyozta, hogy a dél-amerikai ország ügyészsége nem adott ki elfogatóparancsot az El Salvadorba kitoloncolt venezuelaiak egyikére sem. Ráadásul a migránsok neve csak az Egyesült Államokban keringő nem hivatalos listákon olvasható, ami megnehezíti az azonosításukat.
A 2023 elején megnyitott úgynevezett terrorizmus elleni börtönközpontot (röviden „Cecot”), ahol a kitoloncoltakat fogva tartották, a salvadori elnök, Nayib Bukele brutális biztonságpolitikájának szimbólumaként tartják számon. Bukele szerint a 40 ezer „terroristának” helyet adó „Amerika legnagyobb börtönét” a salvadori és nemzetközi emberi jogi szervezetek élesen bírálták. Az Associated Press hírügynökség szerint az Egyesült Államok és El Salvador kormánya között létrejött megállapodás értelmében a közép-amerikai országnak hatmillió amerikai dollárt fizetnek mintegy 300 migráns egy évig tartó fogva tartásáért. A kitoloncoltakat tehát az USA és közép-amerikai csatlósa puszta árucikknek tekinti.
Ráadásul úgy tűnik, a két kormányt nem érdekli a jogi helyzet. Trump az 1798-as „idegen ellenségekről szóló törvényre” hivatkozik, hogy igazolja a megfelelő eljárás nélküli kitoloncolásokat. Márciusban azonban egy amerikai kerületi bíró a törvény alkalmazása ellen döntött. Erre csak háború esetén lehet hivatkozni, ami az USA és Venezuela között nem áll fenn, még akkor sem, ha Trump „ellenséges inváziót” akar elismerni a venezuelaiak érkezésében.
Bár eddig számos más latin-amerikai országból érkező migránst is kitoloncoltak az USA-ból, a venezuelai esetet Trump kormánya példaként kezeli. Az Egyesült Államok ugyanis legalább 2015 óta imperialista szankciós politikát folytat Venezuelával szemben, amikor Barack Obama korábbi amerikai elnök rendeletet adott ki, amelyben Venezuelát a nemzetbiztonságra nézve „rendkívüli fenyegetésnek” bélyegezte. Az ország a világ egyik legnagyobb olajtartalékával rendelkezik, és az ellentmondások, a haladás és a visszaesések ellenére a politikai és társadalmi változások baloldali folyamatát viszi előre.
Ebből a szempontból Rubio amerikai külügyminiszter néhány nappal ezelőtti karibi látogatása során Venezuelával szemben megfogalmazott fenyegetései, amelyek során a bolivári köztársaság és Guyana közötti területi vitát is instrumentalizálta, nem jelentenek különösebb újdonságot. Hasonlóképpen, a venezuelai olajipar ellen idén hozott egyoldalú amerikai gazdasági kényszerintézkedések csak a legújabbak az amerikai imperializmus hosszú történetében Venezuela és Latin-Amerika ellen, amelyet még mindig a „hátsó udvarának” tekint. A latin-amerikai népeknek továbbra is ellen kell állniuk ennek.
Írta: Julieta Daza
Forrás: JungeWelt
