A bolíviai rendőrség a múlt szerdán meghiúsított puccskísérlettel összefüggésben 21 katonatisztet tartóztatott le, 17 ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki. A hadsereg további 13 nyugalmazott tagjának körözése folyamatban van.
Nem kizárt, hogy az ellenük felhozott vádakat, amelyek egyelőre „fegyveres lázadás, az elnök elleni támadás, valamint köz- és magántulajdon rongálása”, kiterjesztik a gyilkossági kísérletre is.
Luis Arce bolíviai elnök pénteken egy nemzetközi sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a fegyveres erők mindhárom haderőnemének főparancsnokai részt vettek az akcióban. A támadásban legalább 14 ember megsérült, néhányan lövések következtében.
A puccs mögötti terv konkrét végrehajtásáról Arce a következőket mondta: „A vezérkarban két megbeszélés volt, az egyik kedden, a másik szerdán, amelyen azok vettek részt, akik a végrehajtásáról döntöttek. Ezek nem csak katonatisztek voltak, hanem a fegyveres erők nyugalmazott tagjai és civilek is”.
Arra a kérdésre, hogy Arce felvette-e a kapcsolatot Evo Morales volt elnökkel, megerősítette, hogy a fennálló politikai nézeteltérések ellenére azonnal tájékoztatta Moralest a készülő puccsról, és figyelmeztette őt. „Mert egyértelmű volt, hogy engem akarnak elkapni, de az is ugyanilyen egyértelmű volt számomra, hogy akkor Evo Moralest is elkapják. Ezért hívtam őt elvtársnak, mert végül is azok vagyunk. Azért hívtam fel, hogy figyelmeztessem, hogy legyen elővigyázatos”.
Az elnök a továbbiakban kifejtette, hogy a helyzet normalizálódott és ellenőrzés alatt tartja. A három haderőnem új parancsnokai felvették a munkát.
Arce elismerte, hogy kormányát megtévesztette a hadműveletet vezető Juan José Zúñiga tábornok, és hogy a katonai elhárítás kudarcot vallott. A kormány teljesen tájékozatlan volt a hónapok óta készülő és szerdán megvalósult katonai mozgásokról és előkészületekről. A hírszerzés soha nem adta át információit a védelmi minisztériumnak és a köztársasági elnöknek. Ezt most vizsgálják.
Az elnök kommentálta Zúñiga azon állításait is, miszerint Arce megrendezte a támadást. „Zúñiga azt állítja, hogy én utasítottam őt [a tankok előhívására], hogy egy kis népszerűségre tegyen szert. Sajnos számára, és ezt végig bizonyítottuk, én nem olyan politikus vagyok, aki az emberek vérével akar népszerűséget szerezni. Éppen ellenkezőleg, azért jöttünk, hogy jót tegyünk ennek a bolíviai népnek, amely a vérét adta a demokrácia helyreállításáért” – mondta.
„A nép ereje” volt az, amely „tömegesen mozgósított az utcákon az egész országban a változás folyamata mellett, ami arra késztetett minket, hogy szembeszálljunk a puccsistákkal, akik egy antidemokratikus rezsim bevezetésére tettek kísérletet” – mondta az elnök.
Zúñiga kihallgatása során tett kijelentései azonban további hátteret tárnak fel. Az evangélikus Aníbal Aguilart „főideológusnak” nevezte. Utóbbi május óta „személyes tanácsadójaként” elemzéseken dolgozott neki, és meggyőzte őt a hatalom átvételéről és az új választások kiírásáról.
A média arról számolt be, hogy Aguilar, aki Roberto Aguilar volt oktatási miniszter testvére, „nemzetközi kapcsolatok elemzőjeként” jelent meg a médiában. A közösségi hálózatokon terjesztette nézeteit, és figyelmeztetett Chile állítólagos tervére, hogy Bolívia természeti erőforrásainak elkobzására készül.
Aguilar a Nemzeti Keresztény Tanács tagja. Tanított az Escuela de Altos Estudios Nacional „Cnl. Eduardo Abaroa” katonai akadémián, amely a vezérkar része. Emellett a védelmi minisztérium tanácsadója.
A rendőrségi kihallgatáson Zúñiga arról is beszámolt, hogy kedden tájékoztatták arról, hogy felmentik a hadsereg vezetői tisztségéből, és hogy ő, Juan Arnez a haditengerészet részéről és Marcelo Zegarra a légierő részéről döntött a puccs mellett.
A puccskísérletet napokig tartó heves viták és Zúñiga ellentmondásos nyilatkozatai előzték meg. Őt azután távolították el hivatalából, hogy egy televíziós interjúban bejelentette, hogy a hadsereg letartóztatja Moralest, ha 2025-ben újra indul az elnöki tisztségért. Azt mondta, hogy a hadsereg feladata az alkotmány védelme. Arce-t és Moralest azzal is vádolta, hogy „olyan politikai rendszert tartanak fenn, amely jövő nélkül hagyja Bolíviát”.
Írta: Robert Kohl Parra, Vilma Guzmán
Forrás: Amerika21
