Bolívia: zűrzavarban a MAS

Két évvel az elnök- és parlamenti választások előtt egyre
mélyül a szakadás Bolívia kormányzó Mozgalom a Szocializmusért (MAS) pártjában.
Luis Arce elnök és a régi vezető Evo Morales a 2025-ös elnökjelöltségért
harcolnak, támogatóik pedig a párton belüli és az alulról szerveződő társadalmi
szervezetek irányításáért.

Nemrégiben a Vidéki Munkások Szövetségének (CSUTCB)
kongresszusa El Alto városában augusztus 19-én heves verekedésbe torkollott,
amelynek több mint 450 résztvevője sérült meg. A CSUTCB most megosztott, a
befolyásos szakszervezetnek két frakciója és két vezetője van. Az egyiket az
Arce-kormány, a másikat a MAS pártvezér Morales ismeri el.

Kezdetben egyesek arra gyanakodtak, hogy az Arce és Morales
közötti viszály csak színjáték a jobboldali ellenzék összezavarására, de mára
világossá vált: mély szakadás húzódik a MAS-on és az olyan társadalmi
szervezeteken keresztül, mint a CSUTCB vagy a Bartolina Sisa vidéki női
szervezet, amely évekig erős bázisként támogatta a MAS által a bolíviai
politikai átalakulási folyamatot. Az egyik oldalon Luis Arce elnök támogatói,
az „Arcistas”, a másik oldalon az „Evistas”, a pártalapító Evo Morales támogatói.

A vitában talán a MAS országos kongresszusán döntés
születhet, amelyet október 3-5. között tartanak Lauca Ñ-ben. És a kongresszus
helyszínéről is vita van: Morales azért választotta Lauca Ñ-t, mert az az ő
bástyájának számító Cochabamba megye trópusi részén fekszik. Az Arcisták
viszont El Alto nagyvárosban akarnak találkozni, ahol a Morales-szel szembeni
hangulat egyértelműen kritikusabb.

A pártértekezleten fontos döntések születhetnek: Ki lesz a
párt vezetője, ki lesz az elnökjelölt 2025-ben? „A Lauca Ñ-ban tartott
kongresszuson valószínűleg eldől, hogy Evo Morales lesz a 2025-ös választások
jelöltje” – mondja Fernando Molina. A bolíviai újságíró a nemrég megjelent „A
MAS válsága” című könyv szerzője. Molina biztos benne: „Ezt az Arcisták nem
fogadhatják el, egy újabb kongresszuson Luis Arce-t fogják jelöltnek választani”.

Két elnökjelölt egy pártból vélhetően messzemenő
következményekkel járna. „Úgy vélem, hogy a MAS két pártra fog szakadni” –
gyanítja Molina. Az Arce és Morales közötti szakadás mostanra már túl mélynek
tűnik – bár kettejük között nincsenek nagy ideológiai különbségek. Arce hosszú
éveken át volt gazdasági miniszter Morales kormányaiban, és szövetségesének
számított.

Egy évvel ezelőtt, 2022 szeptemberében Morales arra panaszkodott,
hogy az Arce-kormány „sötét tervet” készít ellene és környezete ellen. És
számos éles összecsapás kezdődött, amely mindkét oldalon sebeket hagyott:
Morales például 2023 júniusában a kormány „összeesküvésére” figyelmeztetett,
hogy „elpusztítsák” őt. A kölcsönös vádaskodás pedig, hogy korrupció és
kábítószer-kereskedelemről szól, ami szinte megszokott ebben a politikai
viszályban.

A konfliktus eredete valószínűleg korábbi: a 2020-as
választások előtt Evo Morales még Luis Arce-t tolta át MAS-jelöltként, hogy
megakadályozza politikai riválisát és a párt tényleges favoritját, David
Choquehuancát. A választást egyértelműen a MAS nyerte, Arce lett az elnök,
Choquehuanca pedig az alelnök. Állítólag már akkor megállapodás született
arról, hogy Morales 2025-ben visszatér jelöltként, de Arce és Choquehuanca
magabiztosan állították be magukat a megújulás kormányaként, nem pedig
helytartóként. Ennek oka, hogy a párt egyes részein már akkoriban is voltak
olyan követelések, hogy szakítsanak Evo Morales és környezetének figurájával.

Ha a MAS-on belül nem születik megállapodás, vagy a két
pártáramlat közül valamelyik érvényesül, és teljes támogatást kap, akkor
Morales 2005-ös első választási győzelme óta először változhat meg döntően
Bolívia politikai arculata. A 2025-ös választásokig még két év van hátra, de
egy szakadás segíthetné a politikai ellenfeleket, akik egyelőre még gyengének
tűnnek: nincs olyan alulról szerveződő szervezetük, mint a MAS, olyan prominens
ellenzéki politikusok, mint a jobboldali Luis Camacho volt elnökjelölt vagy a
de facto elnök Jeanine Añez börtönben vannak.

Nem szabad alábecsülni a jelenlegi vita alulról jövő
következményeit. Az ország politikai képviselete válságban van, a társadalmi
szervezetek pedig „megtörtek” – figyelmeztet Jorge Richter, az elnök szóvivője
a társadalmi mozgalmak „párhuzamosságára”.

Molina a MAS „öngyilkos hozzáállásáról” beszél, majd
hozzáteszi: „A bolíviai baloldal számára a legrosszabb forgatókönyv az, hogy a
MAS elveszíti a 2025-ös választásokat, és a társadalmi szervezetek
megosztottsága miatt nem lesz ereje szembeszállni az új kormánnyal”. Akkor a
neoliberalizmus visszatérhet Bolíviába, mert senkinek nem lesz ereje megvédeni
az elmúlt évek társadalmi és politikai vívmányait.

Írta: Steffen Heinzelmann

Forrás: Neues Deutschland