A kínai jüan hivatalos kereskedelmi valutaként való bevezetése Bolívia és a Kínai Népköztársaság között hamarosan véglegesítésre kerül. Erről az Abi bolíviai állami sajtóügynökség számolt be.
Ez lehetővé teszi, hogy a jövőben mindkét ország a növekvő árucserét nemzeti valutájában bonyolítsa le, és előmozdítja a kívánt dollármentesítést.
Luis Arce elnök kormányának tervei között szerepel a kínai bankok fiókjainak létrehozása és megnyitása is. Ahogy Marcelo Montenegro gazdasági miniszter az év elején megerősítette, arra számít, hogy februárban egy „nagy kínai befektetési bank” is engedélyt kap Bolíviában való működésre.
A Banco Unión – Bolívia második legnagyobb állami bankja a központi bank után – a jövőben minden fizetési tranzakciót jüanban bonyolít le, és megkönnyíti az Industrial and Commercial Bank of China-val, Kína legnagyobb bankjával való közvetlen pénzügyi tranzakciókat az adott nemzeti valutában.
Martin Moreira gazdasági elemző szerint ezek az intézkedések megkönnyítik a Kínából származó áruk behozatalát, és egyúttal csökkentik a költségeket. Ezenkívül a kínai bankok bolíviai jelenléte és tevékenysége a jüan árfolyamának jelentős emelkedéséhez vezethet, és erősítheti a kínai valuta iránti bizalmat, mint a domináns amerikai dollár alternatíváját.
Csak 2023 márciusa és júliusa között 278,8 millió jüan (mintegy 38,8 millió USA-dollár) értékű külkereskedelmi forgalmat regisztráltak, elsősorban a cink-, ezüst- és faipari exportőrök, valamint a fogyasztási cikkek, például járművek, feldolgozott nyersanyagok és beruházási javak importőrei.
A Kínával való gazdasági és pénzügyi kapcsolatok bővítése az Arce-kormány iparosítási programjának kulcsfontosságú része. Ahogy Hugo Siles, Bolívia kínai nagykövete hangsúlyozta, ez elsősorban a stratégiai és természeti erőforrásokra irányul.
Kína a bolíviai kormány egyik legfontosabb hitelezője az állami infrastrukturális munkálatoknak, és csak tavaly írt alá szerződéseket két ipari lítium-karbonát üzem építésére Uyuni és Coipasa sós síkvidékén.
2022-ben Bolívia több mint 800 millió dollár értékben exportált árukat Kínába, míg az import több mint 2,5 milliárd dollár volt, így az ázsiai ország az andoki ország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere.
Ezzel összefüggésben a nagykövet ismét hangsúlyozta a Kínával fennálló „kiváló kétoldalú kapcsolatokat”, amelyek közös napirenden és a nemzetközi közösségben való kapcsolatok közös elképzelésén alapulnak.
„A világ, amelyben ma élünk, egy teljesen többpólusú világ. Ez fontos kiindulópont, mert úgy gondoljuk, hogy magunk mögött hagytuk a hegemón rend világát, amelyben a nemzetközi rendszer kétpólusú szerveződési formákon keresztül szerveződött” – mondta Siles.
Írta: Georg Weigand
Forrás: Amerika21
