Az Egyesült Államok hetek óta egyoldalúan és minden jogi alap nélkül kizárja a szocialista Kubát az üzemanyag-ellátásból. Ezzel a washingtoni kormány humanitárius válságot váltott ki a karibi-szigeten, amelynek következményei még nem láthatók. A kanadai Air Canada légitársaság hétfőn bejelentette, hogy a Kubában tapasztalható akut kerozinhiány miatt felfüggeszti a szigetre induló járatokat. Keddtől várhatóan nem lesz több repülőbenzin a kubai repülőtereken.
A France24 és más médiumok arról számoltak be, hogy a kubai kormány közölte: március 11-ig nem áll rendelkezésre repülőbenzin. A spanyol Air Europa bejelentette, hogy a Madrid–Havanna útvonalon a Dominikai Köztársaságban fog tankolni.
„Senki sem hagyhatja figyelmen kívül azt a helyzetet, amelyben a kubaiak jelenleg az Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt vannak – szankciók, amelyek nagyon igazságtalan módon minden olyan országot érintenek, amely olajat szállít Kubába” – nyilatkozta Claudia Sheinbaum mexikói elnök hétfőn egy sajtótájékoztatón. Országa kénytelen volt leállítani a szállításokat, mivel az Egyesült Államok magas vámokkal fenyegetőzött válaszul erre a kereskedelemre – magyarázta a baloldali elnök. Mexikó ennek ellenére továbbra is élelmiszert és egyéb segélyszállítmányokat küld Kubába; legutóbb vasárnap körülbelül 800 tonna érkezett a szigetre.
Az olajszállítások blokádja nemcsak a sziget gazdaságának szempontjából oly fontos turizmust korlátozza. A kubai kormány nyilvános csatornákon keresztül bejelentette, hogy a következő napokban napelemeket telepítenek azoknak a családoknak, akiknek beteg hozzátartozóik vannak, akik gépi lélegeztetőgépre szorulnak. A benzinhiány hosszú áramkimaradásokhoz vezet, ami megszakítja a gyógyszerek és élelmiszerek hűtési láncát is. Hétfőn a kormány energiavészhelyzetet hirdetett, a kórházak elhalasztották a nem életbevágó műtéteket, a családok a nap nagy részét világítás és hűtőszekrény vagy tűzhely nélküli körülmények között töltik. Az állam az a kihívás áll előtte, hogy élelmiszert és gyógyszert osszon szét, miközben a tömegközlekedés sok helyen leállt.
Már a múlt héten az ENSZ figyelmeztetett, hogy Kubában súlyos humanitárius katasztrófa fog bekövetkezni, ha az USA fenntartja a szigetország elleni blokádot. António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője február 4-én kijelentette: „Elmondhatom, hogy a főtitkár nagyon aggódik a kubai humanitárius helyzet miatt, amely romlani fog – ha nem összeomlik –, ha a kőolajszükséglet nem kerül kielégítésre”.
Az Európai Unió tagállamai egyelőre nem reagáltak az USA kísérleteire, amelyek célja a kubai gazdaság megfojtása. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter eközben „neokoloniális gyakorlatról” beszélt, amely „egyoldalú kényszerítő intézkedésektől a katonai beavatkozásokig” terjed, és megerősítette szolidaritását Venezuelával és Kubával. De eddig Oroszország sem szállított olajat.
Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője kedden Pekingben kijelentette, hogy a Népköztársaság „határozottan támogatja Kubát nemzeti szuverenitásának és biztonságának megőrzésében”. Elutasítják a külföldi beavatkozást és minden olyan cselekményt, „amely megfosztja a kubai népet a túléléshez és a fejlődéshez való jogától”. A nyilatkozat szerint Kína az első félévben 30 000–60 000 tonna rizst küld Kubának adományként.
Írta: Carmela Negrete
Forrás: JungeWelt
