Amerikai választások: mit jelentene Biden amerikai elnökként Latin-Amerikában?
Latin-Amerika az Egyesült Államok szempontjából „hátsó udvar” vagy inkább „előtér”? A beavatkozás politikája valószínűleg folytatódni fog.
Miután Bernie Sanders visszalépett a Demokrata Párt elnökjelölti posztjáról, az egész amerikai kontinensen azt elemzik, hogy ha Joe Biden lesz az amerikai elnök, megváltozik-e az USA és Latin-Amerika kapcsolata. A 77 éves elnökjelölt a választási kampányában egyértelműen kijelentette, hogy ellenzik a hivatalban lévő Donald Trump politikáját és vissza akart térni az Obama-korszak politikájához, amikor is az alelnöki posztot töltötte be.
Az Egyesült Államok és Latin-Amerika közötti kapcsolat nem csak Trump hivatalba lépése óta feszült. Az USA politikáját évtizedek óta a Monroe-doktrína formálta, amely a szubkontinenst az Egyesült Államok „hátsó udvarának” minősítette. Ennek eredményeként az USA mindig is a hozzá lojális jobboldali rezsimeket, és a baloldali kormányokkal szemben a „rendszerváltásokat” támogatta. Barack Obama hivatali idejét szintén az ilyen nagyhatalmi politika alakította, például amikor Venezuela ellen szankciókat rendelt el. Ugyanakkor, legalábbis kommunikációban megpróbálta jelentősen javítani az USA és Latin-Amerika viszonyát, és fejlesztette kapcsolatait Kubával. A Trump kormányzat ezzel szemben ismét a Monroe-doktrínát alkalmazta, például nemrégiben hadihajókat vezényeltek Venezuela partjaihoz. A kérdés, hogy Joe Biden melyik irányba haladna amerikai elnökként.
A Celag, a „Latin-amerikai geopolitikai stratégia központ” elemzője emlékeztet arra, hogy Biden 2013-ban, még alelnökként azt nyilatkozta, hogy Latin-Amerika már nem az USA hátsóudvara (back yard), hanem az előkertje (front yard). Biden 2018-ban azzal dicsekedett, hogy Obamával együtt minden alapot
megteremtett a régióval folytatandó együttműködéshez, fejlesztették a Mexikóval fenntartott kapcsolatokat, támogatták a kolumbiai békefolyamatot, javították Kubával folytatott diplomáciai kapcsolatok bővítését. Biden prioritása – az elemző szerint -,hogy egyre több közép-amerikai fejlesztési forrás megindítása, a mexikói határfal építésének leállítása, a Venezuela elleni egyre szigorúbb szankciók valamint a szabadkereskedelem iránti erőteljesebb elkötelezettséggel Kína befolyásának csökkenését reméli. Biden szerint Trump létrehozott egy „vezetési vákumot” Latin-Amerikában, ami miatt az Egyesült Államok „riválisai”, nevezetesen Oroszország és Kína kihasznált.
Mindezen geopolitikai tények hátterében a Celag-elemző nem tartja jó hírnek Biden megválasztását Latin-Amerika és a Karibi-térség számára. „A beavatkozás és az USA érdekeinek kiterjesztésének politikájának folytatása a térségben már kész ténynek tűnik – különösen a világjárvány hátterében, amely szerint az Egyesült Államoknak vissza kell szerezni a nemzetközi rendszerben csökkenő fölényét.”
John Washington amerikai újságíró a múl héten a „The Intercept” újságban megjelent cikkében rámutatott, hogy Biden a Beltway-iskola képviselője. Ez egy olyan külpolitikai stratégia, amely „figyelmen kívül hagyja a korrupciót és az emberi jogok megsértését, ha az hasznos; elsőbbséget élvez a rendőrségnek és a katonaságnak nyújtott fejlesztési segélyek; szigorú gazdasági és szociális megszorító intézkedéseket követel és a nemzetközi fejlesztési bankok által nyújtott kölcsönökre alapozva vállalkozás barát politikát támogat”.
John Washington Donald Trump latin-amerikai politikáját „egyedülállóan katasztrofálisnak” minősíti, és külön aláhúzza a menekült gyermekekkel folytatott
bánásmódot, a közép-amerikai fejlesztési források csökkentését és a szélsőjobboldali, autokrata politikusok támogatását, mint például Jair Bolsonaro,
brazíl és Nayib Bukele salvadori elnök személyében. Az újságíró szerint egy demokrata párti kormánynak ezzel a politikával egyértelműen szembe kell fordulnia.
De Biden visszatérése az „Obama-kormányzat virágkorához” csak fenntartaná a jelenlegi állapotot, amely maga is rendkívül problématikus.
Forrás: Amerika21
