Joe Biden amerikai elnök október 1-jén vétót rendelt el a Daniel Ortega kormánya által a multilaterális adományozóktól, például a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kért hitelek ellen.
Ez a döntés a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozik, amely 2024. október 1-jétől 2025. szeptember 30-ig tart. Az amerikai kormány már tavaly is kiadott egy hasonló határozatot. A humanitárius segélyre, a kereskedelemmel kapcsolatos segélyre vagy fejlesztési segélyre szánt hitelek, amelyek közvetlenül az alapvető emberi szükségleteket célozzák, és amelyeket nem a szankciókkal sújtott kormány kezel, nem akadályozhatók meg.
Biden utasítását Antony Blinken külügyminiszterének adta ki „Elnöki határozat az emberkereskedelemmel kapcsolatos külföldi kormányzati erőfeszítésekről a 2000. évi emberkereskedelem áldozatainak védelméről szóló törvény értelmében” címmel.
Az amerikai kormány azzal vádolja Nicaragua kormányát, hogy embercsempészként működik az emberkereskedelemben, különösen az Egyesült Államokba igyekvő migránsok esetében. A migránsok által választott problémás útvonal megakadályozása érdekében az amerikai kormány meg akarja tagadni Nicaraguától a multilaterális bankok, például az Amerika-közi Fejlesztési Bank, a Világbank és az IMF által nyújtott hitelekhez való hozzáférést.
Az amerikai kormány és a média már több mint egy éve többször is felvetette azt a vádat, hogy Nicaragua fegyverként használja a bevándorlást azáltal, hogy a migránsoknak szabad bejutást biztosít az amerikai határra.
Való igaz, hogy Nicaragua lehetővé teszi a különböző országokból érkező migránsok számára, hogy vízum nélkül lépjenek be az országba, egyes esetekben charterjáratokon, és lehetővé teszi számukra, hogy észak felé folytassák útjukat. Azonban nem ez az egyetlen ország, amely ezt teszi: Brazília és El Salvador is sok külföldi állampolgárnak engedélyezi az országba való belépést, bár magas vízumdíjak ellenében.
Míg Mexikó és Guatemala intézkedéseket hozott a migránsok elriasztására, más közép-amerikai országok akadálytalanul átengedik őket – például Honduras, Costa Rica és egészen a közelmúltig Panama is (az amerika21 beszámolt róla).
Nicaragua mellett Fehéroroszországot, Burmát, Kubát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, Eritreát, Iránt, Makaót, Kínát, Oroszországot, Dél-Szudánt és Szíriát is érinti az USA multinacionális hitelek megakadályozása.
Az amerikai döntés nem érte meglepetésként Nicaraguát. Az ország 2023 óta nem kapott finanszírozást az érintett intézményektől. A Világbank Nicaraguának nyújtott utolsó hitelét 2022-ben folyósította, 116 millió dollárt a Covid-19 gyorssegélyre.
A közép-amerikai ország jelenleg a Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bankon (BCIE) keresztül juthat leginkább nemzetközi hitelekhez. Az Egyesült Államoknak nincs közvetlen helye az igazgatótanácsban, így kisebb befolyása van a hitelek odaítélésére.
A legutóbbi hitel, amelyet a multilaterális BCIE szeptember 25-én hozott nyilvánosságra, a Nicaragua számára nyújtott 130 millió dollár összegű új finanszírozás jóváhagyása volt. A Nicaraguában finanszírozandó program öt nicaraguai városban négy ivóvízrendszer javítását és bővítését irányozza elő.
Ugyanakkor a BCIE-t és annak korábbi elnökét, Dante Mossi-t is bírálták az USA Nicaraguának nyújtott kölcsönök miatt. A Mossi elleni amerikai szankciókat már 2023-ban tárgyalták. Mossi ellen jelenleg is folyik eljárás egy amerikai bíróságon bizalmi kötelezettség megsértése, jogellenes beavatkozás és szerződésszegés, valamint a Rico-törvény (az Egyesült Államok szervezett bűnözés elleni törvénye) megsértése miatt.
Írta: Rudi Kurz
Forrás: Amerika21
 kért hitelek ellen. Nicaraguában különösen az infrastrukturális projekteket…){kind=link}