Az International RefugeeAssistance Project (IRAP) egy friss jelentésében rámutat az Egyesült Államok által megszállt kubai kikötőhelyen, Guantánamón elkövetett kirívó visszaélésekre, embertelen körülményekre és eljárásokra. A jelentés szerint az amerikai hatóságok évtizedek óta ismételten ott tartják fogva a tengeren felszedett, többnyire Haitiról származó menekülteket. A kevéssé ismert létesítmény a Migráns Műveleti Központ (GMOC) nevet viseli, és része annak a büntető rendszernek, amelyet a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) és a Külügyminisztérium (DOS), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és más magánvállalkozók működtetnek. Úgy tűnik, hogy nincs kellő átláthatóság vagy elszámoltathatóság.
A menekülteket határozatlan ideig tartják ott börtönszerű körülmények között, a külvilághoz való hozzáférés nélkül. A fogva tartott menekültek és a GMOC egykori alkalmazottai mostanra már beszámoltak az embertelen körülményekről. A romos épületben penész és szennyvízproblémák vannak, és kisgyermekes családok mellett egyedülálló felnőtteket is elhelyeznek. A bizalmas telefonbeszélgetéseket megtagadják tőlük, még az ügyvédeikkel sem beszélhetnek, és még akkor is büntetik őket, ha visszaélésekről vagy túlkapásokról mernek beszámolni. A menekülteket ráadásul rendszeresen hetekre bezárják a szobájukba.
Arról is beszámoltak, hogy ez a létesítmény traumatizált gyermekeket fogad be, de megtagad tőlük mindenféle oktatási vagy gyermekpszichiátriai ellátást. A menekültek kénytelenek elviselni ezt az embertelen bánásmódot, amíg egy harmadik ország beleegyezik, hogy befogadja őket, még akkor is, ha családtagjaik vannak az Egyesült Államokban. Ez a folyamat akár évekig is eltarthat, hacsak nem „döntenek” úgy, hogy visszatérnek abba az országba, ahonnan elmenekültek. Alberto Corzo, egy korábban fogva tartott menekült azt mondta: „Úgy gondolják, hogy a migráció bűncselekmény”.
Összefoglalva, az IRAP jelentése megállapítja: „Az amerikai kormány nem tudja tovább titkolni a menedékkérők elrablását és rossz bánásmódját azzal, hogy Guantánamóra száműzi őket, családjaik, ügyvédeik és a közvélemény számára elérhetetlenül”.
Az amerikai kormányzat azonban nem csak ebben az esetben gyakorolja az emberi jogok kiszervezését és szisztematikus megsértését. A hírhedt Camp Delta fogva tartási és kínzótábor (a katonai zsargonban röviden „Gitmo” néven ismert) ugyanott, a guantánamói amerikai haditengerészeti bázison található. Itt akár 774 embert is internáltak terrorizmus gyanújával, akik ezt évtizedekig voltak kénytelenek túlfűtött ketrecekben, jogi védelem és vádemelés nélkül elviselni.
Ezt a haditengerészeti bázist az USA 1902 óta használja illegálisan Kubában. A kikötőt eredetileg csak azért bérelték, hogy szenet rakodjanak az akkori amerikai hadihajók számára. Az USA azonban kémkedési célokra és lehallgató létesítményekre, Kuba elleni provokációkra és mindenekelőtt jogsértésre használta.
A guantánamói amerikai fogolytábor így szimbólummá vált: „Az USA által alkalmazott kínzást, a vád és bírósági eljárás nélküli tartós fogva tartást, az USA hajlandóságát a jogállamiság mellőzésére és a vádlottak alkotmányos normáknak nem megfelelő katonai bíróságok elé állítására, valamint a nemzetközi jognak az USA általi megsértését jelképezi a »terrorizmus elleni háború« keretében” – mondja Sumit Bhattacharyya, az Amnesty International képviselője.
A kínzóközpont bezárását és a törvénytelenül és önkényesen elfoglalt kikötői terület régóta esedékes visszaadását követeli Kuba, valamint számos más állam és nemzetközi szervezet.
Ami a GMOC menekülttábort illeti, az IRAP gyors cselekvésre szólít fel az ott elkövetett szisztematikus emberi jogi jogsértések megszüntetése érdekében. A fő követelés: „Az amerikai kormány zárja be a GMOC-ot, és ne használja tovább menekültek hosszú távú fogva tartására”.
Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21