Trump szigorítja a Havanna elleni szankciókat. A kubai kormány „agresszióról” beszél a szuverenitása ellen. Állandó áramkimaradások, órákig tartó sorban állás az ételért, gyógyszerhiány: a kubaiak szenvedései az 1962-ben életbe lépett amerikai gazdasági blokád miatt az elmúlt években folyamatosan súlyosbodtak. Hétfőn a washingtoni kormány ismét szigorította a Kubával szembeni szankciókat.
Az amerikai elnök, Donald Trump által aláírt memorandum többek között még szigorúbb utazási korlátozások bevezetését és a pénzátutalások korlátozásának szigorítását írja elő. „Kétségtelen, hogy Trump elnök vezetésével felelősségre fogjuk vonni a jogtalan kubai rezsimet” – mondta Marco Rubio külügyminiszter. Más keményvonalas politikusok is örömüket fejezték ki: „Meg kell fojtani a rezsimet” – mondta Carlos Giménez, republikánus képviselő a képviselőházban.
A lépés „fokozza az agressziót és a gazdasági blokádot, amely az egész kubai népet bünteti, és a fejlődésünk fő akadálya” – reagált Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter. Hivatalának keddi (helyi idő szerint) nyilatkozata szerint a memorandum súlyos sérelem Kubának szuverenitása ellen. Az embargó jogellenességét szinte az egész nemzetközi közösség elismeri: 30 éve az ENSZ Közgyűlése évről évre szinte egyhangúlag szavaz ellene – az Egyesült Államok és Izrael kivételével. Mivel az amerikai szankciók harmadik feleket is érintenek, akik Kubával kereskedni akarnak, azok sértik a nemzetközi jogot.
A memorandum a szankciók szigorított új kiadása, amelyet Trump 2017-ben, első hivatali idejének elején fogadott el. És folytatja azt a politikát, amely Kuba legfontosabb bevételi forrásait kívánja megcsapolni: az áruexportot, a külföldön élő kubaiak pénzátutalásait és az idegenforgalmat. A magas amerikai büntetések és a szabályok nem egyértelműsége miatt sok külföldi vállalat tartózkodik attól, hogy Kubával kereskedjen vagy befektessen az országban – annak ellenére, hogy ez valójában legális. Az amerikai pénzügyi rendszerből való kizárás veszélye miatt a legtöbb nemzetközi bank nem akar kockázatot vállalni. A 2017-ben bevezetett szankciók miatt sok bank megszüntette üzleti tevékenységét az országgal, „beleértve a lakosság számára élelmiszerek, gyógyszerek és áruk vásárlására szolgáló törvényes átutalásokat is” – állította Alena Douhan, az ENSZ különmegbízottja egy 2024 júliusában kiadott sajtóközleményben.
Mindezek következményei a turizmus és az élelmiszeripar összeomlása, elvándorlás, devizahiány és infláció. Trump második hivatali idejének kezdetén egyértelművé tette, hogy tovább kívánja szítani ezt a folyamatot. Januárban ismét felvette Kubát a „terrorizmust támogató államok” listájára, ami ismét megnehezíti a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat. Ugyanez vonatkozik a „kubai korlátozott listának” február eleji újbóli bevezetésére, amely jelentősen korlátozza a külföldön élő kubaiak pénzátutalásait és a külföldi befektetéseket. A havannai külügyminisztérium keddi nyilatkozata szerint azonban „a szocializmus megsemmisítésére és a kubai gazdaság kapitalizmusra való áttérésére” irányuló kísérletek hiábavalóak.
Írta: David Siegmund-Schultze
Forrás: JungeWelt
