Machadót a közhivataltól való eltiltás ellenére jelöltnek választották. Az ellenzék és a kormány további lépései nem világosak.
María Corina Machado egyértelmű győztesként került ki a vasárnap tartott előválasztásokból, amelyeket több, az Egyesült Államok által támogatott politikai szervezet tartott.
A kézi szavazásra épülő, önszerveződő választási folyamat késedelmet szenvedett, miután a 3.000 szavazóhelyiség közül több helyen az utolsó pillanatban változtatni kellett, és a szavazóanyagokat sem szállították ki időben. A jelentések szerint több szavazóhelyiség a hivatalos 16 órai zárás után is nyitva maradt, mivel az emberek hosszú sorokban vártak, hogy leadhassák szavazataikat.
A szavazóhelyiségek bezárása után az ellenzéki Egységes Platform Szövetség Nemzeti Választási Bizottsága közölte, hogy egy szerverprobléma késleltette a számlálási folyamatot.
Hétfő este, a szavazatok 64,88 százalékának megszámlálása után, amely közel 1,6 millió embert jelentett, Machado a szavazatok 92,56 százalékát szerezte meg. Egyes médiumok arról számoltak be, hogy a részvételi arány eléri a 2,3 milliót. Elemzők azonban rámutattak, hogy nincsenek mechanizmusok a részvételi arány ellenőrzésére. Venezuelában mintegy 21 millió állampolgár jogosult szavazni.
A második helyen Carlos Prosperi volt parlamenti képviselő végzett a szavazatok 4,45 százalékával. A választást megelőzően többször panaszkodott szabálytalanságokra, többek között arra, hogy a választási folyamatot a Machado által alapított Súmate nevű civil szervezet irányította.
Az ellenzéki szövetség választási bizottságának elnöke, Jesús María Casal sajtótájékoztatón gratulált a választóknak, amiért „civilizációt és demokratikus elkötelezettséget tanúsítottak”.
Az eredmények kihirdetése után Machado kijelentette, hogy ez „a vég kezdete”, utalva arra az ígéretére, hogy 2024-ben mindenáron legyőzi a chavizmust. „Nagyon erős erők szabadultak el ma. Megmutattuk, hogy minden akadály ellenére mire vagyunk képesek” – mondta.
Machado Washington közeli szövetségese, aki 2005-ben nemzetközi hírnévre tett szert, amikor George W. Bush akkori amerikai elnök az Ovális Irodában fogadta. Ha elnök lesz, ígéretet tett arra, hogy privatizálja a PDVSA állami olajtársaságot és a közszolgáltatásokat, miközben a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Amerika-közi Fejlesztési Banktól (IDB) kér támogatást.
Az ellenzéki előválasztások jelentős változást jelentenek a választások bojkottjára és a rendszerváltásra irányuló erőfeszítésekre épülő, évek óta tartó stratégia után.
A kormány üdvözölte a lépést, ugyanakkor rámutatott, hogy a 2024-es elnökválasztáson nem indulhatnak majd az ellenzéki jelöltek, akik jelenleg nem tölthetnek be közhivatalt.
2015-ben a főszámvevői hivatal 15 évre eltiltotta Machadót a politikai tisztségek gyakorlásától, mert nem hozta nyilvánosságra teljes mértékben a képviselői mandátuma alatt szerzett jövedelmét. Egy évvel korábban elvesztette képviselői mandátumát, miután elfogadta Panama diplomáciai képviseletét az Amerikai Államok Szervezeténél (OAS), amit a venezuelai alkotmány tilt.
Machado emellett további szankciókat szorgalmazott az országgal szemben, és támogatta a külföldi katonai beavatkozást, valamint támogatta Juan Guaidó úgynevezett „átmeneti kormányát”, hogy megdöntse Nicolás Maduro kormányát.
Júniusban a hatóságok megerősítették Machado 15 évre szóló kizárását. Indulhatott az előválasztásokon, de jelenleg nem tud feliratkozni a választói névjegyzékbe.
Mivel nem indulhat az elnökválasztáson, az egységes ellenzéki jelöltként való megválasztása bizonytalan. Egyes elemzők azt jósolják, hogy a jobboldali pártok végül a helyére lépnek, vagy több jelöltet indítanak.
Szövetségese, a Spanyolországba menekült Antonio Ledezma volt politikus nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a jelöltségét csak úgy tudja keresztülvinni, ha „polgári engedetlenséget tanúsít”. Ledezma szerint Machado környezete „tárgyal a hadsereggel”, hogy segítse őt a választáson. Ez „nem összeesküvés”, hanem „normális” és „természetes” támogatás szerinte.
Machado mellett a kétszeres elnökjelölt Henrique Capriles és Freddy Superlano, a Voluntad Popular párt képviselője is el van tiltva a tisztségviselői tevékenységtől. Mindketten visszaléptek a választások előtti kampánytól.
Egyes médiumok azt találgatták, hogy a Maduro-kormány és az Egyesült Államok által támogatott Egyesült Platform közötti tárgyalások újrakezdésével a tiltásokat feloldhatják. A két párt október 17-én Barbadoson megállapodást írt alá, amelyben rögzítették a 2024 második felében esedékes elnökválasztás feltételeit.
Ebben elismerik „az egyes politikai szereplők jogát arra, hogy belső mechanizmusaiknak megfelelően szabadon válasszák meg jelöltjüket az elnökválasztásra”, és kifejezetten leszögezik, hogy a folyamat „az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban” zajlik majd.
A norvég közvetítéssel létrejött megállapodást követően Caracas szabadon engedett öt bebörtönzött ellenzéki személyiséget, az amerikai pénzügyminisztérium pedig ideiglenesen enyhítette a venezuelai olaj-, gáz- és aranyágazatra vonatkozó szankciókat.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter eközben azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja ezeket az engedélyeket, ha Maduro november végéig nem veszi vissza a kizárt ellenzéki jelölteket, és nem engedi szabadon a fogva tartott amerikai állampolgárokat és ellenzéki személyiségeket.
Az ellenzékkel folytatott tárgyalásokon részt vevő kormánydelegáció vezetője, Jorge Rodríguez „elfogadhatatlannak” és „az ország jogrendszerének és alkotmányának működésével kapcsolatos tudatlanság kifejeződésének” minősítette Blinken megjegyzéseit. Mostanra az amerikai kormánynak is tudnia kellene, hogy Venezuela „nem fogad el nyomást, zsarolást, megvesztegetést vagy beavatkozást semmilyen hatalom vagy ország részéről” – hangsúlyozta Rodríguez.
Írta: Andreína Chávez Alava
Forrás: Amerika21
