Az Escazúi Megállapodásban részt vevő országok harmadik konferenciája április 25-én, csütörtökön ért véget Santiago de Chilében. A konferencián latin-amerikai országok és a régió környezetvédelmi szervezeteinek képviselői vettek részt.
A konferencia legnagyobb sikere a környezetvédelmi aktivisták védelmének javítását célzó terv aláírása volt április 24-én. Ennek értelmében az államoknak 2030-ig olyan konkrét intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek megerősítik az aktivisták jogait, növelik az államok átláthatóságát és nagyobb védelmet biztosítanak az aktivistáknak.
Magany Belalcázar környezetvédelmi aktivista a Vidéki Nők Politikai Részvételének Kolumbiai Platformjától hangsúlyozta a megállapodás fontosságát, és a médiának nyilatkozva kijelentette: „Ez egy előrelépés a természet védelme érdekében”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az államoknak kötelességük végrehajtani a megállapodásban foglaltakat. Belalcázar szerint ez „hatalmas felelősség”.
Míg egyes környezetvédelmi szervezetek és résztvevők üdvözölték a konferenciának ezt a részét, a környezetvédők részéről kritika is elhangzott. Camila Zárate volt chilei alkotmányos képviselő, a Vízért és Területekért Mozgalom (MAT) szóvivője bírálta az államok és különösen a chilei kormány „képmutató beszédét”: „A profitot és a vállalati érdekeket a környezetvédelem fölé helyezik” – mondta Zárate a TeleSurnak.
Március végén a chilei kormány bejelentette, hogy a sós tavak mintegy 70 százalékát megnyitja a lítiumbányászat előtt. Ez a döntés az őslakosok beleegyezése nélkül és a környezetvédelmi kutatók ajánlásai ellenére született.
Elaine Sabían Shawit, a perui Amazonas őslakos népeinek koordinációjától (Coica), aki szintén részt vett a konferencián, az El Mostrador című chilei lapnak a megállapodás rossz végrehajtását bírálta: „A papír sok mindent kibír, de ránk golyókkal lőnek. Követeljük, hogy azok az országok, amelyek aláírták a megállapodást, azt végre is hajtsák”.
Latin-Amerika még mindig a világ egyik legveszélyesebb régiójának számít a környezetvédők számára. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság 2023-ban legalább 153 meggyilkolt környezetvédelmi aktivistáról számolt be.
Magán a konferencián az Escazúi Megállapodás teljes jogú tagjainak számító 15 ország közül csak öt nyújtott be jelentést annak konkrét végrehajtásáról, köztük Chile, Argentína és Ecuador.
Az Escazú-megállapodást 2018 márciusában fogadták el, és 2021 áprilisában lépett hatályba. Jobb védelmet biztosít a környezetvédelmi aktivistáknak, az információhoz való hozzáférést és a politikai döntésekben való részvételt. Eddig a 33 latin-amerikai országból 24 írta alá a megállapodást, de csak 15 ország ratifikálta. A következő konferenciát szintén Santiago de Chilében tartják 2026 áprilisában.
Írta: Malte Seiwerth
Forrás: Amerika21
