Guatemala: A tiltakozás a fővárosban összpontosul. Tízezrek voltak jelen az 1944-es forradalomról való megemlékezésen.
Az elmúlt héten csökkent az útlezárások száma Guatemalában. Pénteken a totonicapáni„48 kanton” őslakos önkormányzat szóvivői sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a barikádok fokozatosan bebontják. Sőt, péntek délután feloldották a CuatroCaminos közlekedési csomópontot, ahol az egyik központi és szimbolikus barikádot állították fel. Szombaton a média még mindig négy blokádpontról számolt be országszerte, közülük három Sololá megyében, amely Totonicapán mellett a tiltakozások egyik központja.
Luis Pacheco, a „48 kanton” elnöke a médiának hangsúlyozta, hogy szó sincs „feladásról”. Az ügyészség épülete előtti tüntetést ki akarják terjeszteni, és kétnaponta buszok szállítják a tüntetőket Totonicapánból a fővárosba. Az ügyészség épülete előtt spontán indult blokád valódi tiltakozó táborrá nőtte ki magát. Az ország minden részéből számos ember utazott a fővárosba, és az sem tántorította el őket, hogy az alkotmánybíróság szerdán elrendelte az ügyészség előtti blokád feloldását. Addig is az ügyészség munkatársai gyalogosan is bemehetnek az épületbe – adta hírül szombaton a Prensa Comunitaria.
Az október 2-án kezdődött tüntetések központi követelése Maria Consuelo Porras főügyész lemondása, akit azzal vádolnak, hogy megpróbálta megakadályozni, hogy a szociáldemokrata Bernardo Arévalo, a progresszív Movimiento Semilla párt tagja 2024. január 14-én hivatalba lépjen.
Pénteken tízezrek emlékeztek meg az 1944. október 20-i forradalomról. 1944-ben a fegyveres felkelés legyőzte az uralkodó diktatúrát, és megnyitotta az utat a tízéves demokrácia előtt. A forradalom után az első demokratikusan megválasztott elnök Juan José Arévalo volt, a mostani államfő, Bernardo Arévalo apja.
A legnagyobb gyűlésre a fővárosban került sor. Több tízezren gyűltek össze a központi Alkotmány téren. A gyűlésen részt vett a megválasztott elnök, Bernardo Arévalo és megválasztott alelnöke, Karin Herrera is. Herrera a sajtó képviselőinek elmondta, hogy „az 1954-es puccs, amely véget vetett a demokratikus éveknek”, olyan dinamikát indított el, amely „olyan embereket hozott létre, akik ma is ragaszkodnak a hatalomhoz”. Beszédében Bernardo Arévalo utalt az elmúlt három hét tüntetéseire, amelyek „nagyon nehezek” voltak, sokan „kitartottak a napon és az esőben”, és „aggódtak gazdasági körülményeik miatt”. A tüntetések azonban az „egység” jelei voltak láthatóak, egy „hazáért mindenki, kivéve a korruptokat”.
Guatemala második legnagyobb városában, Quetzaltenangóban az elmúlt évek legnagyobb október 20-i tüntetésére került sor több ezer résztvevővel. A szomszédos megyékből számos őslakos küldöttség csatlakozott a gyűléshez, amelyet hagyományosan a Union de Trabajadores de Quetzaltenango (UTQ) szakszervezeti szövetség szervez. A szervezet általános koordinátora, Osvaldo Saquich a jW-nek elmondta, hogy meg van győződve arról, „hogy a nép megnyeri ezt a küzdelmet”. Ebben „számít a nemzetközi közösség támogatására is”. A tüntetésen többször megemlékeztek a forradalom és a polgárháború alatt elhunytakról. A San Carlos Egyetem maszkos szóvivője Francisco Velásquezre emlékezett: a 66 éves üzletkötőt múlt hétfőn lőtték agyon a Costa Sur-i Malacatánban egy blokád során, amikor fegyveresek támadtak a blokádozókra.
A kommunista párt, a Partido Guatemaltecodel Trabajo szintén felszólította tagjait és szimpatizánsait, hogy vegyenek részt az országos gyűléseken. Október 20-i nyilatkozatában azt mondta, hogy „a korruptok paktumának legyőzése” az „első lépés a mélyebb forradalmi harcokhoz, (…) a kapitalizmus legyőzéséhez és a szocialista társadalom felépítéséhez Guatemalában”.
Írta: Thorben Austen
Forrás: JungeWelt
