Komoly kudarc Milei számára: a „Omnibus törvény” megbukott a parlamentben. Az elnök „árulóként” sértegeti a képviselőket és megfenyegeti a kormányzókat. Javier Milei elnök kormánya kedden meglepő módon úgy döntött, hogy visszavonja a parlamentben tárgyalt, rendkívül vitatott „Omnibus törvény” tervezetét, és visszaküldi a parlamenti bizottságnak.
A tervezet eredetileg 664 paragrafusból állt, amelyek számos törvényt módosítanának vagy törölnének el, és gyakorlatilag az élet minden területét érintenék. Egyrészt ultraliberális intézkedéseket tartalmazott az állam lebontására, de olyan megközelítéseket is, amelyekkel el lehetett volna nyomni minden ellenállást. A törvény különböző részei a mögötte álló gazdasági szereplőknek is tulajdoníthatók voltak. Számos szakértő szerint azonban a tervezet nemcsak alkotmányellenes, hanem rosszul is volt kidolgozva.
Ahhoz, hogy egy törvényjavaslatot elfogadjanak, először egy parlamenti bizottság elé kell kerülnie, amely megvizsgálja azt, és szakértői véleményt készít. Ebben a szakaszban általában tárgyalásokra kerül sor a parlamenti frakciók között, hogy megtalálják a konszenzusos, jóváhagyható változatot. Ezt követően a törvényjavaslatot mindkét kamara elé terjesztik szavazásra.
De már a bizottsági szakasz is rendkívül viharosnak bizonyult. A törvényjavaslat számos szakaszát vissza kellett vonni, vagy egyes érdekcsoportok nyomására, vagy azért, mert a kormány egyes szövetségesei túl sok kétséget fogalmaztak meg egyes paragrafusok alkotmányosságával kapcsolatban. Az ellenzék „kemény magja” viszont az egész tervezetet alkotmányellenesnek tartja.
Botrányossá vált, amikor kiderült, hogy a végleges változatról nem a parlamentben, hanem egy szállodában és egy magánlakásban tárgyaltak. A korrupció gyanúja elterjedt, amit maga az elnök nyilatkozata is táplált, aki a kritikus képviselőket bosszúállónak nevezte, és azzal vádolta őket, hogy pénzt követelnek a szavazatukért.
A végleges változat végül csak 382 cikket tartalmazott. A parlament anélkül kezdett el szavazni róla, hogy tudott volna róla, mivel csak a második napon terjesztették elő. A jelek szerint még különböző változatok is keringtek. Pénteken, háromnapos vita után volt egy első szavazás, amely elvben megerősítette a törvényt. Ezt követően keddtől szakaszonként kellett tárgyalni.
Ezekben a napokban tömeges tüntetések zajlottak a parlament előtt, amelyeket a biztonsági erők hatalmas létszámmal keményen elfojtottak.
Amikor a vita kedden folytatódott, a dolgok kezdetben úgy tűnt, hogy a kormány számára jól alakulnak, amikor az első két pont többséget kapott. Ezek közé tartozott a törvényhozási funkciók több mint kétes értékű átengedése az elnöknek. Amikor azonban e funkciók körének meghatározására került sor, a Milei „barátainak” számító képviselők kiugrottak hajóról, és az indítványok elbuktak. Ennek oka nyilvánvalóan az a felismerés volt, hogy péntek óta ismét olyan változtatások történtek a szövegben, amelyekről nem született megállapodás.
Hogy ne veszítsék el az arcukat, a kormányfrakció úgy döntött, hogy visszavonja a tervezetet, és visszatér a bizottsági szakaszba.
Nem világos, hogy Milei pártja felismerte-e, hogy ezzel a már elért jóváhagyások is semmissé válnak.
Az elnök, aki akkoriban állami látogatáson tartózkodott Izraelben, azt állította, hogy ő maga hozta meg a döntést. Az átállt képviselőket árulóként szidalmazta, és következményekkel fenyegette meg az általa felelősnek tartott tartományi kormányzókat. Az elnök sajtóirodája közzétette a nemmel szavazó képviselők listáját.
A kormány most azt fontolgatja, hogy a törvényt népszavazás útján terjeszti elő. Az alkotmány azonban nem rendelkezik kötelező népszavazásról. Az is kérdéses, hogy van-e még elég támogatottság a társadalomban ahhoz, hogy vállalják ezt a kockázatot a kemény gazdasági megszorítások után, amelyek nem a vezető politikai kasztot érintették az ígéreteknek megfelelően, hanem a lakosság egészét.
Írta: Miguel Arndt
Forrás: Amerika21
