A tárgyalások több hónapig elhúzódtak. Baloldali és társadalmi szervezetek bírálták a megállapodást, de Massa, a gazdasági miniszter elégedettségének ad hangot.
Argentína megállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az adósságának ez év novemberéig történő visszafizetésének új módozatairól. A bejelentést mindkét fél a közösségi hálón keresztül tette közzé.
Sergio Massa gazdasági miniszter is nyilatkozott a tévécsatornáknak, és hangsúlyozta, hogy a fiskális és monetáris korlátozások enyhítését sikerült elérni.
A tárgyalások több hónapig elhúzódtak, legutóbb Kristalina Georgieva, az IMF igazgatója és Massa folytatott kétoldalú zoom-tárgyalásokat. Utóbbi hangsúlyozta, hogy az argentin fél elvárásai „messzemenően teljesültek”.
Összefoglalva: Argentína november elejéig kap halasztást az IMF-től anélkül, hogy elmaradna a kifizetésekkel. Ugyanakkor az ország augusztus második felében mintegy 7,5 milliárd dollárt kap az IMF-től. Ez megfelel a júniusra és szeptemberre tervezett folyósításoknak. A következő folyósításra novemberben kerül sor.
A „dollárinjekciók” célja, hogy az ország fenntartsa az állami kiadásokat, valamint az IMF-nek történő törlesztéseket anélkül, hogy túllépné az 1,9 százalékos „ellenőrzött költségvetési hiányt”. A júliusi és augusztusi lejáratokkal együtt Argentínának október végéig mintegy hétmilliárd dollár adósság- és hitelkamatot kell kifizetnie. Ezeket a kifizetéseket többek között a Latin-Amerikai Fejlesztési Bankkal folytatott áthidaló műveletekkel, valamint a nemrégiben először dollár helyett kínai jüanban történő elszámolással kell teljesíteni.
Összességében Argentína külső adóssága 2023 márciusában mintegy 276 milliárd dollár volt. Ugyanakkor a központi bank devizatartalékai 36,5 milliárd dollárra csökkentek, ami 2016 óta a legalacsonyabb szint. A költségvetési helyzetet súlyosbítja a magas infláció és az argentin peso folyamatos leértékelődése.
A megállapodással Massa, aki egyben az „Unión por la Patria” peronista balközép szövetség jelöltje Alberto Fernández elnök utódjának jelöltek, azt reméli, hogy Argentína IMF-nek nyújtott adósságszolgálata nem lesz téma az október 22-i és 29-i kormányzó- és elnökválasztási kampányban.
Massa kifejtette, hogy a három hónapja tartó tárgyalások során az IMF sokáig nehezen ismerte el az El Niño jelenség okozta aszály pusztító méreteit, amely az elmúlt három évben főként mezőgazdasági régiókat sújtott. A mezőgazdasági termelés 2022/23 nyarán ágazattól és terméktől függően 30-45 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél (amely szintén átlag alatti volt). Ez az exportbevételek és az adóbevételek csökkenéséhez vezetett.
Az új megállapodás célja az árfolyam stabilizálása, a dollártartalékok védelme és az állami kiadások korlátozása.
Massa elismerte az amerikai kormány „támogatását” a megállapodáshoz, és bejelentette az IMF-fel egyeztetett intézkedéscsomagot. Ezek között szerepel a mezőgazdasági exporttermékek kedvezőbb árfolyama, valamint az importált áruk és szolgáltatások jelentős adóemelése, amelynek bevétele a Fernández-kormány által bevezetett PAÍS (Impuesto Para una Argentina Inclusiva y Solidaria) szolidaritási és nyugdíjadó kasszájába kerül, például dollárvásárláskor.
„Jó, hogy a nemzetközi szervezetek is napirendre tűzték a klímakérdést és annak hatásait” – mondta Massa.
Szerinte Fernández elődje, Mauricio Macri (2014-2019), akinek hivatali ideje alatt kötötték a „rekordhitelt”, felelős az adósságmizériáért. Macri úgy ment el a kaszinóba, mint egy „szerencsejáték-függő nagybácsi az adósságokkal, veszített és uzsorakölcsönökbe keveredett”. A körülmények többször is bírálatokra adtak okot. Az IMF is elismerte, hogy hibákat követett el a hitelnyújtás során, és a Fernández-kormánnyal folytatott tárgyalások után 2022-ben kész volt az átütemezésre.
A baloldali pártok és a szociális mozgalmak bírálták a megállapodást. Massa átfogóan követte az „IMF receptjeit”, és csak a választási kampányra összpontosított, anélkül, hogy a következményekre és az apró betűs részre figyelt volna. A csökkentett állami támogatások miatt az energia, a közlekedés és más szolgáltatások árai a hivatali ideje alatt az átlagos inflációnál jóval nagyobb mértékben emelkedtek. Még a nyugdíjak kiigazítása sem tart lépést a reálárak alakulásával; a körülbelül 290 eurónak megfelelő hivatalos minimálnyugdíj nem éri el egy havi élelmiszerkosár árát – állítja az állami „Buenos Aires városának a harmadik életkorért felelős hivatala”.
Az ország gazdasági kilátásai is szerények maradnak: Az IMF előrejelzése szerint a gazdaság 2023-ban 2,5 százalékkal zsugorodik, az infláció pedig eléri a 120 százalékot. A 2,8 százalékos növekedés csak 2024-ben várható.
Írta: Stephan Hollensteiner
Forrás: Amerika21
