Az adócsalás és a pénzmosás elleni chilei jogi reformot elhalasztották

A chilei szenátus pénzügyi bizottsága kedden elhalasztotta a szavazást arról a törvényi reformról, amellyel az ország az adóelkerülés és a pénzmosás ellen kíván fellépni. Bár a parlament már áprilisban benyújtotta az általa elfogadott szöveget, azt csak a jövő héten tárgyalja a plenáris ülés. A bizottsági tagok a luxuscikkek készpénzes kifizetésének felső határát és a banktitok feloldását akarják megvitatni.

Mario Marcel pénzügyminiszter (középen, a mikrofon előtt) kedden a szenátus pénzügyi bizottsága előtt védte meg a reformot
Mario Marcel pénzügyminiszter (középen, a mikrofon előtt) kedden a szenátus pénzügyi bizottsága előtt védte meg a reformot

Camila Vallejo kormányszóvivő előző nap ismét emlékeztetett arra, hogy egy ilyen szavazás megvalósítaná „a korrupció elleni küzdelem, az adóelkerülés és adókijátszás elleni küzdelem, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem iránti valódi elkötelezettséget”.

A törvény nagy tetszést aratott a lakosság körében. A Pulso Ciudadano felmérése szerint 59,2 százalék helyeselte a törvényt, 9,6 százalék elutasította, a többiek pedig bizonytalanok voltak.

A reform számos OECD-ország jogszabályának mintájára készült, és Chilét összhangba hozná a nemzetközi normákkal. Az adóhivatalnak könnyebb hozzáférést biztosítanának a számlaforgalomhoz, ha alapos gyanú merül fel. A cél az átláthatatlan vállalati hálózatokból származó pénzek és az illegális, bűnözői tevékenységek hatékonyabb felkutatása. Évente nagy összegű, a szociális infrastruktúrára sürgősen szükséges pénzek áramlanak át az adóhivatalon keresztül ismeretlen csatornákba.

A törvényt a vállalkozók a szervezett bűnözéssel kapcsolatban jóváhagyták. Az eljárás azonban megkérdőjeleződik, amikor a személyes érdekek védelméről van szó.

Egy vezető üzleti lap szerint: „A csalás és pénzmosás eseteivel és általában a szervezett bűnözéssel szembeni akadályok felállításának szükségessége vitathatatlan. A hangsúlyt azonban a vonatkozó jogok, például a banktitok védelmére kell helyezni”.

A szenátus pénzügyi bizottsága is elfogadta ezt a nézetet. A bizottság elnöke így nyilatkozott a sajtónak: „Az egyetlen dolog, ami még hátravan, az a banktitok megnyitása a szervezett bűnözés előtt. Senkinek sem kell idegeskednie, hogy a titka kiderül, ez a szervezett bűnözés tevékenységére vonatkozik”.

Eddig a banktitkot csak akkor oldhatta fel a bíróság, ha az adóhivatal, az ügyészség vagy más nyomozó hatóság kérésére alapos gyanú merül fel. Ez egy hosszadalmas eljárás, amely lehetővé teszi a gyanúsítottak számára, hogy eltitkolják a releváns információkat.

Most a bizonyítási teher megfordul. Az adóhivatalnak hozzáférést kell kapnia a számlaforgalomhoz, és a gyanúsított személy vagy vállalat rövidített eljárásban kifogást nyújthat be. Ezen túlmenően az önbevallásért kiszabható büntetések csökkentését és egész vállalatcsoportok egységes ellenőrzését tervezik. Ez a törvénynek az a döntő pontja, amit a vállalkozók és a szenátusi többség meg akar akadályozni.

Az adóelkerülés kiskapuja az áttekinthetetlen vállalati hálózatok működéséből adódik. Az adóelkerülés másik formája az úgynevezett zombi cégek átvétele. Ezek olyan csődbe ment, magas adósságokkal rendelkező cégek, amelyekbe a jól működő vállalkozások nyereségét átcsoportosítják anélkül, hogy átszerveznék. Ez veszteségeket eredményez, és a sikeresen elrejtett nyereség nem kerül megadóztatásra. Sebastian Piñera volt elnök 2017-ben ilyen ügyletek miatt került tűz alá.

A pénzügyminisztérium tanulmánya szerint Chile évente a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 6,5 százalékát veszíti el ezeknek a konstrukcióknak köszönhetően. Konkrétan ez az összeg két tételből tevődik össze: 18,4 százalékos be nem fizetett áfa, ami a GDP 1,8 százalékának felel meg, és 51,4 százalékos be nem fizetett társasági adó, ami a GDP 4,7 százalékának felel meg.

Írta: Michael Roth

Forrás: Amerika21